Sült békegalamb édes-savanyú mártással: Miért harcol még Putyin rendszere?
Az orosz és a kínai elnök találkozójára 2024 májusában Pekingben kerül sor, ahol a globális politikai helyzet számos dilemmát vet fel. Julija Mendel, Zelenszkij ukrán elnök egykori szóvivője egy Magyarországon készült interjúban érintette az ukrán hadiállapotot, amely felveti a kérdést: vajon Kijev miért kísérli meg tesztelni a nyugati támogatással kapcsolatos érzékenységet? A mostani helyzet és a válaszok nem csupán a nyugati közvélemény megnyugtatására irányulnak, hanem a valóságos Oroszország elleni háború mélyebb értelmezését is igénylik.
Békét az életekért – de milyen áron?
Pénzügyi elemzők és politikai elemzők figyelmeztetnek, hogy Oroszország már nem azon dolgozik, hogy békét kössön, hanem inkább a hadiipari megrendelés rendszerére épít. Az orosz gazdaság eddigi növekedése a hadsereg támogatásának köszönhető. A 2025-ös költségvetésben a védelmi költségek teszik ki a kiadások közel 40%-át, és ha a béke létrejönne, ez az állami stimuláció hirtelen megszűnne, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Bár a békekötés mint cél sokakban felveti a reményt, a valóság az, hogy Oroszország háborús gazdasága nem egyidejűleg fenntartható békére. A nyugati szankciók hatására, a hadiipari termelés leállítása esetén, a gazdaság rendszerszintű válságba kerülne, amely politikai feszültségeket generálna az orosz államon belül.
A háború, mint létfenntartó drog
A harcfolyamat folytatása Putyin számára biztosítja a hatalmat, míg a békekötés nem más, mint a gazdasági realitás súlya alatt való összeroppanás. A putyini rendszert nem a béke, hanem a háború fenntartása táplálja, mely teljesen aláássa a fogható fejlődést, hiszen a gazdasági növekedést szinte kizárólag a hadiipari költések garantálják.
Kik csúsznak ki Moszkva kezei közül?
Miközben Oroszország a háborúra összpontosít, figyelmen kívül hagyja saját hagyományos befolyási övezetét, a „puha alhasat”. Közép-Ázsia és a Kaukázus orosz jelenlétének csökkenése a kínai kulturális és gazdasági terjeszkedés következménye. Az ukrajnai konfliktus és a gazdasági visszaesés következményeként, Moszkva magyarán elveszíti a térséget, amelyet korábban uralt.
Kínai dominancia a háttérben
A Kínával folytatott kapcsolatok a háború kontextusában csak tovább mélyítik Oroszország gyengeségeit. Míg Oroszország konkurens országként tekint Kínára, a kínai stratégia abban rejlik, hogy gazdasági eszközökkel hódít, és nem katonailag. A Kína és Ukrajna közötti infrastruktúrafejlesztési megállapodások figyelmen kívül hagyják Oroszország szerepét, amely immár csupán egy nyersanyag beszállítóvá válik.
A kijózanodás sokkja
A nyugati békepárti számítások a geopolitikai realitások figyelmen kívül hagyásán alapulnak. Putyin nem a győzelemre vágyik, hanem a saját rendszere megőrzésére, ami a globális gazdasági helyzet felmérésével válik egyértelművé. A békekötés nem életmentés lenne, hanem a gazdasági rendszerváltás fájdalmát jelentené az orosz nép számára.
Ahogy a konfliktus tovább folyik, Ukrajna népe, amely nap mint nap szenved, nehezen tehető felelőssé a geopolitikai játszmákban, ahogyan a nagyhatalmak cselekedeteit sem lehet pusztán számokkal és érdekekkel magyarázni. Ukrajna sorsa véglegesen el van döntve a nagyhatalmak játszmáiban, és a jövője immár nem csak az ukránok, hanem a nemzetközi közösség felelőssége is.
Forrás: telex.hu/g7/vilag/2025/12/27/orosz-ukran-haboru-beketargyalasok-kinai-dominancia-gazdasag-juan
