A reptéri vasúti koncesszió részletei: A győztes magáncég kiválasztása a választások előtt
A Telex értesülései szerint január elején hirdeti meg a magyar állam a reptéri gyorsvasút építésére vonatkozó koncessziót. Az előzetes információk szerint a részvételi jelentkezésre egy hónapos határidő várható, amely után a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a legjobb három ajánlattevővel fog céltárgyalásokat folytatni. Az előrejelzések szerint a döntés vagy a 2026-os választások előtt, vagy közvetlenül azután várható.
Állami szerepvállalás a projektben
Az előkészítő csapat tagjai szerint nem valószínű, hogy a választások kimenetele alapjaiban befolyásolná a projektet. Ez a fejlesztés már a Kádár-korszak alatt elindult, és a nagy világvárosok szükséges fejlődése mellett végre megvalósulhat. A szakértők úgy vélik, hogy a kezdeti költségeket az állami források nem terhelik, így politikai ellenállásra se kell számítani.
Viszont a Tisza párt esetleges hatalomra kerülése, az itt elhangzottak alapján, felülvizsgálhatja az ilyen jellegű projekteket, főként attól függően, hogy ki nyeri a tárgyalásokat. Egy másik kérdés, hogy ha a projekt jövedelmező, miért nem valósítja meg maga az állam ezt a beruházást, miért bízza egy magáncégre.
Finanszírozási lehetőségek
Beszélgetések során elhangzott, hogy nem kizárt, hogy az állam végül kisebbségi, tisztán pénzügyi befektetőként belép a projektbe, körülbelül 10-20 százalékos részesedéssel. A gyorsvasút megépítése a nemzetközi magánbankok által is vonzó lehetőség, így ha az állam is részt vesz a finanszírozásban, elkerülhetők az állami vagy kínai hitelek.
Bevételek és működtetés
A kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a reptéri gyorsvasutat koncessziós formában fejlesztik, és részletesebb információkat is megosztottak a várható konstrukcióról. A koncessziós társaság maximálisan 35 év áll rendelkezésére, hogy megtérüljön a beruházása. Azaz, ha 2026 júniusában elkezdik az építkezést, a forgalom 2030 júniusától indulhat el, és a cég 2061 júniusáig jogosult bevételekre.
A pályán a MÁV vonatai közlekednének, és a koncessziós társaság pályahasználati díjat szedhet a MÁV-tól, valamint megkaphatja a „platform fee”-t is, amely kezdetben körülbelül 4000 forint lehet a repülőtérre belépők számára.
Forgalom és elvárások
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér éves forgalma folyamatosan növekszik, 2024-re 20 millió utas várható. A koncessziós társaság feladata, hogy minél több utast tereljen a vonatra. A tervek szerint 5-10 percenként közlekednének a vonatok a főváros és a reptér között, és a cél, hogy a pályát a budapesti közlekedési gerinc részeként használják.
Az állomás a földfelszín alatt fog helyet kapni, négy párhuzamos vágánnyal, és nem „végállomás jellegű” lesz. Az építéshez szükséges alapinfrastruktúra változtatására is figyelni kell, mivel a jelenlegi rendszert is érinteni fogja.
Kihívások és jövőbeli lehetőségek
Mint minden nagy beruházás, ez is magával hoz kockázatokat. A koncessziós társaságoknak meg kell találniuk azt a számítási metódust, ami lehetővé teszi számukra, hogy a projektet a számukra kifizetődővé tegyék. A nagy európai repülőtereken a drága taxi és a feláras buszok mellett a vasút alternatívát nyújt, azonban a szolgáltatások árazását is figyelembe kell venni.
A fejlesztés során a részben állami, részben a francia Vinci érdekeltsége is érintett, mivel a Budapest Airport hasznának növelésében érdekelt. Így várható, hogy a Vinci és más európai cégek is jelentkezni fognak a tenderre, biztosítva a projekt jövőbeli sikerét.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/12/24/mav-repteri-gyorsvasut-koncesszio-ngm-ekm
