Mennyi pénzbe kerül a NER fenntartása Magyarországnak?
Ahogy Magyar Péter és a Tisza Párt egyre szorosabb választási versenyt ígér a Fidesznek a 2026-os országgyűlési választásokra, úgy egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mi történne a magyar gazdasággal, ha a Tisza Párt hatalomra kerülne. A jelenlegi gazdasági helyzet, amely stagnálást mutat, már régóta nem garantálja az infláció megfelelő kezelését, és a legfontosabb területek, mint az egészségügy vagy a szociális ellátás, alulfinanszírozottak.
A kormánypárt már több alkalommal is a Tisza Párt adóemelési terveiről beszélt, ám ezeket a vádakat többnyire azzal utasítják el, hogy nincsenek igazság alapjuk. A kampánygépezet, amely a Fidesz irányítása alatt áll, folyamatosan támadja a Tisza politikai javaslatait, ezzel megnehezítve a normális politikai diskurzus lefolytatását. A Tisza politikusai határozottan állítják, hogy a pénzforrások megszerzése egyetlen, egyszerű lépésen múlik: le kell bontani Orbán rendszerét.
Kármán András, a Tisza gazdaságpolitikusa, hangsúlyozta, hogy az Orbán-rezsim propagandára költött összegei, valamint a közbeszerzési rendszer átalakítása révén jelentős forrásokat lehetne szabadítani. Más gazdasági szakértők, mint például Surányi György, aki a Fidesz gazdaságpolitikáját kritizálja, azt állítják, hogy ha a Tisza hatalomra kerülne, az átgondolt kiadások révén meg lehetne takarítani a gazdaság működéséhez szükséges forrásokat.
A közpénzek szerepe a gazdasági helyzetben
Tényleg így egyszerű lenne? Valójában a kérdések nehezen megválaszolhatóak. Számos közgazdász egyetért abban, hogy a közpénzek átcsatornázásával valóban jelentős források szabadíthatóak fel. A kérdés az, hogy mik ezek a kiadások, és mennyibe kerül a NER fenntartása Magyarország számára. Különféle gazdasági elemzések tükrében, az állami kiadások szerkezetének újjáépítése mellett kiemelendő, hogy az Orbán-kormányokat szerteágazó korrupció és pártpolitikai érdekek jellemzik.
Az állam kiadásai és a közpénzek elköltése
Palócz Éva, a Kopint-Tárki közgazdásza által végzett kutatások alapján kiderült, hogy míg a 2010-es évek elején a magyar állam GDP-arányos költései nem mutattak jelentős növekedést, a kiadások szerkezete radikálisan megváltozott. A szociális védelemre fordított kiadások csökkentek, míg a kulturális, sport és vallási ügyekre költött összegek emelkedtek. Orbán Viktor kormányai alatt a gazdasági ügyekre költött kiadások mértéke is jelentős növekedésen ment keresztül.
A gyanúra okot adó kiadások közé tartozik a közigazgatás működtetésére, a közmédia finanszírozására, valamint a sport és kultúra területén végrehajtott támogatások. Emellett a Fidesz-kormányok alatt a kommunikációs költségeket is robbanásszerűen megemelték, ami hatalmas összegeket von el más fontos állami területektől.
A gazdaság átalakítása és a támogatások rendszere
A költségvetési kiadások csökkentése érdekében érdemes lenne átgondolni, hogy az anyaország miben fordít túlságosan sok pénzt. A gazdasági támogatások rendszere anomáliákkal terhelt, ami szintén megfontolás tárgyát képezi. Az állam, a különböző külhoni vállalatoknak adott kedvezményekkel és finanszírozási lehetőségekkel igyekszik versenyelőnyt biztosítani, ám ez a gyakorlat a hazai vállalkozások versenyképességére nézve káros hatást gyakorolhat.
Ha figyelembe vesszük a „rezsicsökkentés” politikáját, máris tetemes összeggel találkozhatunk, amely jelentős terhet ró a költségvetésre. Az Orbán-kormány alatt a rezsivédelmi alap folyamatosan nőtt, ezzel párhuzamosan a közszolgáltatásokból adódó költségek természetesen a szemnek is fájóan kiemelkedőek. Az energiaárak csökkentése önmagában nem magyarázza azt a költségvetési lyukat, amely több éve elfedi a gazdasági fenntarthatóságot.
További lehetőségek a kiadások optimalizálására
A közpénzek felhasználásának átcsoportosítása égető szükséglet lenne. Talán a legfontosabb, hogy a Fidesz-kormánynak is meg kell vizsgálnia a bürokratizáció mértékét, a közbeszerzések rendszerében több forrást kellene biztosítani, valamint a társadalmi egyenlőség keresése érdekében érdemes lenne figyelmet szentelni a rászorulók támogatásának is. A jövőben a költségvetés optimalizálatéhez egy következő kormány, az Orbán-kormány sokkal kedvezőbb járulékok mellett is elnavigálhatna.
A kormányváltás során felépített új rendszer képes lehet átrendeződni, amennyiben a gazdasági prioritások az emberek érdekeit szolgálják. A jövőben sokkal inkább figyelmet kellene fordítani az alulfinanszírozott területek fejlesztésére, a helyzet további romlása helyett.
