Gazdasági válság: Magyarország a lakástulajdonosok országa és a drágulás bajnoka
Az Eurostat legfrissebb lakhatási jelentése szerint Magyarország kiemelkedő szereplő az EU-ban, ahol az ingatlantulajdonosok aránya a legmagasabb, ám a drágulások terén is élen jár. A jelentés rávilágít, hogy míg 2024-re a magyar háztartások 91,6%-a rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, a lakások drágulása páratlan mértékben nőtt az elmúlt évek során.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarország több mint nemcsak lakástulajdonosok országa, hanem problémái is vannak. A lakhatási válság a korrupció és a gazdasági nehézségek következményeként alakult ki, a kormány pedig különböző intézkedésekkel próbálja orvosolni a helyzetet.
Magas lakástulajdonosi arány, de mi a helyzet a túlzsúfoltsággal?
A lakásállomány túlzsúfoltságának mértéke is fontos tényező. Magyarországon a lakosság 14,6%-a él túlzsúfolt ingatlanban, ami kedvezőbb az EU 17%-os átlagánál. Az Eurostat adatai szerint 2010 óta a magyar háztartások közel 33%-kal csökkentették a túlzsúfolt lakások számát, ami figyelemre méltó eredmény. Ehhez hozzájárult, hogy a statisztikai módszertan módosítása következtében a konyhák is lakóterületnek minősültek, javítva a statisztikai adatokat.
Drágulás a piacon: ingatlan- és bérleti díjak
A válság után a hazai ingatlanok ára megdöbbentően emelkedett, az ingatlaninfláció 231%-os szintet ért el 2010 és 2024 között. Ez a legmagasabb arány az EU-ban, amely mellett megfigyelhetően a bérleti díjak is 107%-kal emelkedtek, szintén a negyedik legnagyobb növekedéssel az uniós porondon.
Az építési költségek ugrásszerű növekedése
2010 és 2024 között az építési költségek is hatalmas, 172%-os növekedést mutattak Magyarországon, a legmagasabb európai szinten. Ez a költségnövekedés túlnyomórészt a szociális lakhatási projektek, mint például a Lakhatási Tőkeprogram elindulásával függ össze. Ennek keretében a kormány 300 milliárd forintot szándékozott költeni új lakások építésére.
Diszkrimináció a lakástulajdonosok között
Az Eurostat szerint a lakáskeresés során tapasztalt diszkrimináció aránya Magyarországon 0,7% volt, ami a legalacsonyabb a régióban. A szegénység által fenyegetett csoportok körében azonban nőtt a diszkrimináció mértéke, 15,9%-ra emelkedett az EU-s átlag. E körben a magyarok 2,2%-os arányt mutattak, ami különösen figyelemfelkeltő.
A lakhatási válságra való válaszként a kormány több intézkedést indított, így a kedvezményes hiteleket és lakhatási támogatásokat is bevezettek, amelyeket az Otthon Start és a Lakhatási Tőkeprogram keretein belül hirdettek meg. Azonban az eddigi intézkedések hatékonysága kérdéses, és a szakértők szerint új, átfogóbb megoldások szükségesek a helyzet javítása érdekében.
A fenti statisztikák és az azok mögötti háttér fényét vetítik, hogy Magyarország képes magas lakástulajdonosi arányt produkálni, de a drágulási tendenciák fenntartása mellett sürgős intézkedések szükségesek a lakhatási válság kezelésére.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/12/01/europai-unio-eurostat-lakhatasi-jelentes-2025-lakas
