Patti Smith: Angyalok kenyere – Részlet
Patti Smith, a kultikus Kölykök szerzője, új memoárjában a philadelphiai munkásosztálybeli gyermekkora intenzív tapasztalataival osztja meg az olvasókat. A könyv az eltűnő szomszédok, a folyamatos betegségek és a könyvek által nyújtott menedék világát idézi fel. Szerepet kapnak benne a legyőzhetetlen hősök, mint Arthur Rimbaud és Bob Dylan, akik kamaszkora kulcsszereplői voltak. De nem csupán a saját fiatalságát idézi fel; beszél férjéről, Fred ‘Sonic’ Smithről is, akivel együtt éltek Michiganben, ahol két gyermekük is született. Smith a gyász fájdalmát és a férje elvesztését is megosztja, miközben próbálja összefoglalni az első lemezének, a legendás Horsesnak a megjelenését megelőző időszakot, a stúdiós élményeket, a folyamatos „útlevést”, valamint a művészi szabadságot és a képzelet erejét, amely segít a mindennapokat csodássá tenni.
Gyászcipő
A gyász csendjében egy utazóláda mélyén lapul egy szürke napló, amelytele van az utolsó michigani írásaimmal. Két különböző bekezdés alapján dolgoztam a konyhában, a kártyaasztalnál, és még csak azt sem vettem észre, hogy megszállottá váltam az írásaim iránt. A hónap végén hagytam abba, ahogy a baljóslatú időjárás egy közeledő viharra figyelmeztetett. A kiszámítható nyugalom illúziója eltűnt, és védtelenül álltunk előttük. Fred, a férjem, volt az, aki a mi védelmünket nyújtotta, még a küzdelmei közepette is, hiszen ő volt a királyunk, a bástyánk.
Amikor Fred kórházba került, testvéreim elutaztak Michiganbe, hogy a gyerekekkel lehessenek. A kórházi ágy szélén aludtam, aggódtam, ugyanis Fred sosem tartózkodott kórházban, és attól félt, hogy ha egyszer ott lesz, többé nem tér vissza. Hogyan is lehetett volna ezt elfelejteni, amikor a falon a naptár minden adott napot jelzett? Azon a gyötrelmes napon, november negyedikén, Robert születésnapján, Fred aznap délután halt meg, abban a kórházban, ahol gyermekeink is látták meg a napvilágot. Születés, szerelem és halál, mindezek között sohasem tudják a határok találkozni, mégis elválaszthatatlanok.
Fekete pliszírozott ruhámat az ágyunkra terítettem, amelyet először Freddel viseltem. Ez volt az életünk íve, amely hosszú és bő volt, mint egy táncos dressz, most azonban gyászruha. A Detroit legrégebbi temetőjében gyülekeztünk közeli barátokkal és családdal, hogy elbúcsúzzunk tőlünk, kapitányunktól, akit nemcsak férfi, hanem igazi vezetőként is tiszteltünk.
A Hajósok templomában tartott csendes istentisztelet egy kettős megemlékezéssel egybeesett, amely az Edmund Fitzgeraldon odaveszett tengerészek tiszteletére rendezett megemlékezés volt. Az istentisztelet alatt a virágok és a hajó modellje díszítette a szentély falát, emlékeztetve minket Fred iránti tiszteletünk viszonyára. A temetés idején nem akartam felkelni, de az öcsém azt mondta, muszáj, és mikor az autóban ülve a templomba indultunk, zene csendült fel, ami visszahozott egy emléket. A rádió meghallgatta Louis Armstrong klasszikusát, a What a Wonderful World-öt, ami Fred halála előtt is a mi dalunk volt.
Testvéreim néhány napig velem maradtak a temetés után, Linda segített nekem a házimunkában és a családomra figyelt. Ez a szeretet és biztonság szigeteként hatott, ahogyan Toddy is vigasztalta a gyerekeket, ígérve, hogy mellettem marad, és segít a gyerekek nevelésében. Azonban a remény jelei elkezdtek eltűnni, amikor decemberben a karácsonyi készülődés közepette egy telefonhívás az apámról megdöbbentett.
Az üzenetrögzítő tele volt, mindegyik egy üzenet ismétlésével: Patti, hívj fel. A kezdeti izgalom gyorsan félelemmé vált, mikor a telefonban Linda zokogása hallatszott. Az öcsém, Toddy, sztrókot kapott, miközben a lányának ajándékokat csomagolt be. Mellette a sportszekció nyitva állt, és a hamutartó tele volt cikkekkel. Mégis Rachel szavai maradtak meg az emlékek között, gyermekkori kalandjainkat és titkos fegyvereinket nem felejtettük el.
A virrasztást Dél-Jersey-ben tartottuk, ahol felnőttünk. Itt hoztam magammal a Cacharel selyemruhát, amelyet Toddy választott nekem. A megemlékezés pillanataiban a ruha valódi jelentése csak fokozatosan vált nyilvánvalóvá, ahogyan az is, hogy az igazi ajándék, amelyet a szívünk mélyén hordozunk, mindig ott marad.
Patti Smith: Angyalok kenyere, fordította: Vereckei Andrea, Magvető, 2025, 7499 Ft
Forrás: telex.hu/karakter/konyvespolc/2025/11/23/patti-smith-angyalok-kenyere-reszlet
