Az autózás valódi költségei és sebessége: egy tipikus magyar autós szemszögéből
A tipikus magyar autós, aki munkaidejének ötödében a kocsijára keres, valószínűleg nem is tudja, hogy az autózhatóság mögött álló valóság messze van attól, amit a kilométeróra mutat. Az autók tempója, amelyeken nap mint nap közlekedünk, nem tükrözi hűen az autózás valódi társadalmi sebességét. Sokan talán meglepődnek, hogy az átlagos autós sebessége valójában közel egy gyalogos gyorsaságával egyezik meg, amelynek következményei a városok közlekedésére és az egyének életminőségére nézve egyaránt súlyosak.
Ivan Illich osztrák filozófus már 1978-ban felhívta a figyelmet erre a jelenségre, amikor közzétette „A szükségletek történelme felé” című könyvét. Ebben bemutatta, hogy az autók nemcsak sebességet, hanem jelentős idő- és erőforrásigényt is jelentenek. Az autózást az emberek sokszor a gyorsaság szimbólumaként élik meg, pedig a közlekedés valós igényei és a környezeti hatások egyre világosabbá teszik, hogy az autózás valójában csupán a látszólagos gyorsaság illúzióját nyújtja.
Friss számításaink szerint, amelyet egy négyéves Suzuki Swiftre alapozva végeztünk el, az autó éves fenntartási költsége jelentős. Az autó átlagos fogyasztása 6 liter/100 kilométer, ami napi 10 ezer kilométeres futásteljesítménynél évi 351 ezer forint üzemanyagköltséget jelent. Ezen kívül a kötelező biztosítás, műszaki vizsga és egyéb költségek összesen 238 910 forintra rúgnak évente. A legfőbb költségek mellett számolni kell a parkolási idővel is, ami évente körülbelül 200 napban és napi 6 percben összesen 20 óra elvesztegetett időt jelent.
Az így kiszámolt teljes idő és költség a munkaidejének közel 25%-át emészti fel az autósnak, hiszen a költségek előteremtése és az autózás nem csupán közlekedés, hanem egyben munkavégzés is. A 2025-ös nettó medián bér, amely 391 200 forint, az autózással eltöltött idő költségét tovább növeli. Az Európai Bizottság ajánlása szerint is a szabadidő értékesebb lehet, mint a munkaidő, így a költségek becslésénél érdemes ezt figyelembe venni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az autózással kapcsolatos külső költségeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek nem csupán a közvetlen költségekből állnak, hanem magukba foglalják az infrastruktúra kiépítésének és karbantartásának költségeit, valamint a járművek használatával összefüggő környezeti és egészségügyi kockázatokat is. Az ezekkel kapcsolatos statisztikai adatok alapján az egyes autók használata nemcsak az egyén, hanem a társadalom egészének terheit is növeli.
A számítások tükrében megállapítható, hogy a közlekedés valódi társadalmi sebessége még alacsonyabb, mint amit a megszokott átlagnak tekintenénk. Összességében kijelenthető, hogy az autózás nemcsak a közlekedési hatalmat jelenti, hanem komoly pénzügyi és személyes kötelezettségeket is rónak az egyénekre. Az autózással kapcsolatos hasznok, mint a mobilitás és az elérhetőség, rögzített keretek között működnek, de igazi számítási értékeik sokkal inkább szubjektívek, örömteli és nehezen mérhető aspektusokból érkeznek.
Ezért fontos, hogy a jövőbeli autózási kultúránkat ne csak a gyorsaság illúziójára építsük, hanem egy reálisabb és fenntarthatóbb világkép felé törekedjünk. Az autózás igencsak komplex jelenség, amely számos szempontot egyenget az utakon, ám a társadalmi sebesség, mint mérőszám, jelentős figyelmet érdemelne a mindennapok során.
Forrás: telex.hu/g7/elet/2025/11/22/autozas-kozlekedes-tarsadalmi-sebesseg-munkaido-raforditas
