Szijjártó: „A végén a helyreállítási kölcsön is európai adófizetők pénzét viszi Ukrajnába”
„Megőrültek itt Brüsszelben” – mondta Péter Szijjártó, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere csütörtökön Brüsszelben, ahol az uniós tagállamok kollégáival találkozott az Európai Unió Tanácsában.
A megbeszélés szünetében Szijjártó kijelentette, hogy az egyik legnagyobb korrupciós botrány, amely a magyar politikai élet történetében valaha előfordult, az, hogy a gyanú szerint két ukrán korrupcióellenes ügynökség, az EU nyomására működött, és az ország korábbi energiaügyi minisztere érintett volt abban, hogy 10-15%-ot vont le a nukleáris erőműveket üzemeltető cégektől.
Szijjártó szerint mindezek ellenére a találkozón „javaslatot tettek még több pénz küldésére” az ország és hadserege működtetésére. Szerinte elképesztő, hogy némelyik kollégája úgy véli, hogy a korrupciót Ukrajna uniós tagságával lehetne megelőzni.
Az „európai politikusok” többsége világossá tette, hogy érdekük fűződik az európai békefolyamat aláásásához – mondta. Véleménye szerint az „európai politikai elit” nem akar békét, és mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza. Egyúttal hangsúlyozta Donald Trump békefolyamatának azonnali és feltétel nélküli támogatását, míg Brüsszel politikai vezetői „aláásni és hackelni” próbálják azt. Szijjártó hazugságnak tartja, hogy Európa biztonsága Ukrajnától függ.
Követelte, hogy Ukrajna számoljon be a támogatásokról, arról, hogy „mennyi pénzt ragadott el az ukrán háború maffiája az európai adófizetőktől”. Hozzátette, hogy egy „brüsszeli bábkormány” azonnal beleegyezne egy „korrupt rendszer” működésébe.
A 27 tagállamból 26 lehetőségeket kért
„Oroszország tartozik” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben, amikor javasolta, hogy orosz vagyonok felhasználásával járuljanak hozzá a kárpótlási kölcsönhöz. A terv lényege, hogy a vagyonokat Ukrajnának átadják anélkül, hogy azokat elkobozzák, Ukrajna csak akkor lenne köteles visszafizetni, ha Oroszország kárpótlást nyújt.
Azonban az októberi ülésükön a tagállamok vezetői hiába próbáltak megállapodni a kérdésben, inkább a Bizottságtól kértek egy lista lehetőségekkel. A testület szóvivője megerősítette, hogy a levelet a hétfői napon megküldték a tagállamok vezetőinek. A levél pontos tartalma nem nyilvános, de bejelentették, hogy az orosz eszközökkel kapcsolatos kárpótlási kölcsön mellett további két lehetőség is felmerült: az egyik a tagállamok támogatására, a másik közös kölcsönvételen alapuló.
Miközben a belga kormányfő, Bart de Wever a találkozón „totális őrültségnek” nevezte, hogy a belga adófizetők felelősek legyenek a döntésért, Szijjártó megerősítette, hogy „elvben mindhárom lehetőség közös nevezője, hogy végső soron európai emberek pénzét viszi Ukrajnába”. Véleménye szerint mindegyik javaslat elfogadhatatlan a magyar kormány számára.
Kérdésre válaszolva, hogy a javaslatok elfogadásához egyhangú döntés szükséges-e, Szijjártó elmondta, hogy több módszer is létezik, de szoros kölcsön esetén egyhangúság szükséges. „A belgák komoly nyomás alatt állnak, hogy elkobozzák a fagyasztott orosz eszközöket, ami jogilag is kockázatos” – állította.
Kallas: Ha Oroszország békét akarna, elfogadná a feltétel nélküli tűzszünetet
Kaja Kallas, a külügyi és biztonságpolitikai biztos, a találkozó után világossá tette, hogy az Európai Bizottság melyik lehetőséget támogatja: „A kárpótlási kölcsön a legmagasabb szintű megoldás Ukrajna védelmének fenntartására”. Szerinte ezzel világossá válna Oroszország számára, hogy az idő nem az ő javát szolgálja. Hangsúlyozta, hogy a háború azonnali befejezéséhez Oroszországnak kellett volna elfogadnia a feltétel nélküli tűzszünetet márciusban.
Az EU célja, hogy fokozza a nyomást Oroszországra, miközben Kallas szerint az állami finanszírozású terrorizmus miatt Oroszországot vádolja a lengyel vasút szabotálásával. Az orosz adóbevételek az olajból a háború óta a legalacsonyabb szinten állnak, és ez újra kérdéseket vet fel Oroszország reformjaival kapcsolatosan.
