Az Aranyszínű Sárgaság Terjedése: Közelgő Járványveszély
Az aranyszínű sárgaság, mely mára már a hazai borvidékek szinte mindegyikében kimutatható, a szakértők szerint nem a fertőzés tetőzését jelzi, hanem egy új, hosszabb terjedési fázis kezdetét. Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása szerint az elkövetkező években a betegség hullámokban fog terjedni, ami komoly aggodalomra ad okot a szőlőtermelők körében.
A kutatóközpont elmondása alapján, a filoxérajárványhoz hasonlóan az amerikai szőlőkabóca által terjesztett baktérium pusztítása szintén kiterjedt károkat okozhat. Ezt a nézetet nem csupán itthoni szakemberek támogatják, hanem a nemzetközi tapasztalatok, különösen Spanyolország, Franciaország és Olaszország példái is alátámasztják. Az ottani előzmények azt mutatják, hogy a járványok után a szőlőtermelés drámaian csökkent, s a védekezés azóta folyamatos feladatot jelent, ami a költségek növekedésével jár.
Kimutatott Terjesztési Tényezők
Az aranyszínű sárgaság gyors terjedésének okai között szerepelnek a növényvédelmi kontroll alól kivont ültetvények, a nem megfelelő növényvédelmi protokollok, valamint a kedvező telek a szőlőkabócák szaporodásához. Emellett a külföldi oltványok behozatala és a más gazdanövények szintén kedveznek a betegség kialakulásának.
A védekezéshez szükséges tudományos bizonyítékok és ökológiai modellek alapján a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a hatástalan őszi légi permetezések leállítása elengedhetetlen. Ezek a permetezések ugyanis a szőlőkabócák szaporodási ciklusának végén nemcsak hogy nem hatékonyak, de ökológiai kockázatot is jelentenek, hiszen a nem szelektív rovarölő szerek széleskörű hatásai károsíthatják a környezetet.
Hatékonyabb Védekezési Stratégiák
A hatékony védekezés érdekében az Ökológiai Kutatóközpont hangsúlyozza a makacs monitoring rendszerek és a fejlődési fázisok figyelembevételét. A célzott beavatkozásoknak a lárvastádiumra kell irányulniuk, figyelembe véve a szőlőkabócák egyedszámát és terjedésének dinamikáját. Ezen megközelítések nagymértékben csökkenthetik a vegyszerfelhasználást, miközben a védekezési hatékonyságot növelik.
Továbbá, folyamatosan értékelni kell a kiválasztott növényvédő szerek környezeti kockázatait, hogy minimalizálják az ökológiai terhelést. Az integrált védekezés olyan intézkedéseket is magában foglal, mint a kabócatojások olajos lemosó permetezésének alkalmazása, a szaporítóanyagok szigorúbb ellenőrzése és a levágott ágak megfelelő megsemmisítése.
Adatbázis és Koordináció
Az ÖK javasolja egy központi adatbázis létrehozását is, amely integrálja a hatósági mintavételeket, a gazdák bejelentéseit és laboreredményeket. Ezek az adatok jelentősen segíthetnek a járványmatematikai modellezésben, lehetővé téve a precízebb és hatékonyabb védekezési stratégiák kidolgozását.
Emellett sürgősen szükség van a korábbi készenléti terv aktualizálására a 2020-as évek változó klímájának és ökológiai viszonyainak tükrében. A régóta elavult terv nem képes megfelelően reagálni a jelenlegi helyzetre, sem a rendelkezésre álló növényvédő szerek körére.
Összefogás a Védekezésért
A kutatóközpont összefogást sürget, javasolva egy operatív törzs felállítását, mely a borászok, ökológusok, hatóságok, növényegészségügyi szakemberek és növényvédelmi vállalkozások együttműködésével segíthet a járvány eszkalációjának megakadályozásában. Ezzel a rendszerrel nemcsak a finanzírozási és kártalanítási problémák rendezése válik lehetővé, hanem a gazdák is szabálykövető módon tudnak tenni a közös ügyért.
A jövőbeli védekezés kulcsa tehát az összefogás, az adatalapú döntéshozatal és a környezeti felelősségteljes megközelítések melletti elköteleződés.
Forrás: telex.hu/techtud/2025/11/13/okologiai-kutatokozpont-aranyszinu-sargasag
