Az állam és a Klimt-festmény rejtélye
A közelmúltban felröppent hír, miszerint a Magyarországon elhagyott Klimt-festmény, a „Afrikai herceg” című mű, Ausztriába került, és a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria március végén állította ki. Az értékét 15 millió euróra, azaz körülbelül 6 milliárd forintra becsülik, ami felveti a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy ilyen értékes műtárgy, „ismeretlen festő” műveként hagyja el az országot?
A hatóságok felelőssége
Lázár János, építési és közlekedési miniszter, vizsgálatot rendelt el az ügyben, miután kiderült, hogy a festményt a minisztérium engedélyével exportálták. A helyzet összetettségét mutatja, hogy a kép a műkereskedők körében már eddig is Klimtként volt ismert, és a minisztérium jóváhagyását kérő dokumentumok nem tartalmaztak minden szükséges információt.
Az eltűnést követően a miniszter azt nyilatkozta, hogy nem zárható ki a hatóságok megtévesztése. Továbbá hangsúlyozta, hogy nemcsak a hatóságokat, hanem a kérelmezőket is meg kell vizsgálni, mert a teljes kép elképzelhetetlen információk nélkül nem szerepelt a fekete-listán, ami különösen ironikus, látva az ismert hagyatéki bélyegzőt a festményen.
A képtörténet háttere
A festmény a múltban is több érdekes fordulaton ment keresztül, beleértve a művészeti laborban végzett vizsgálatokat, ahol már azonosították a szerzőt. Ráadásul budapesti galériákban is Klimtként ajánlották fel. Lázár János arra utalt, hogy a festményt letétbe helyező zsidó család, a Klein házaspár örökségeként tekinthető, ami még bonyolultabbá teszi a jogi helyzetet.
Mint kiderült, az állam nem kívánja levédeni a festményt, ami értékcsökkenést okozna, és méltatlan lenne az egykori tulajdonossal szemben. Az egyetlen lehetőség, amellyel a Szépművészeti Múzeum rendelkezhet a műalkotás felett, az, hogy „tisztességesen megegyeznek az örökösökkel”.
Következmények és jövőbeli lépések
A történet rávilágít arra, hogy a műtárgyak kiviteli engedélyezése nem csupán egyszerű adminisztratív ügyintézés, hanem egy rendkívül érzékeny terület, amely végigjárja a történelmi és jogi kivételek szövevényes szövetét. A minisztérium tervezi a jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő a jövőben.
De valóban lehetséges, hogy a magyar állam visszaszerezheti a festményt? Lázár János véleménye szerint ez igen valószínűtlen, hiszen az állam nem tartotta állami tulajdonban, ehelyett egy magántulajdonos ügyéről van szó.
Ahogy a történet kibővül, úgy az érdeklődés is nő iránta. Mit hoz a jövő? Az idő, és persze a jogi döntések fogják eldönteni, hogy miként alakulnak a dolgok e festmény körül, amely egyben egy nemzeti örökség része is lehet.
Forrás: telex.hu/kult/2025/06/14/gustav-klimt-ausztria-lazar-janos-kivitel-festmeny-afrikai-herceg-portre
