Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Telex újságíróját elmarasztaló bírói döntést
Az Alkotmánybíróság alaptörvényellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria korábbi végzését, amellyel elmarasztalták Nyilas Gergelyt, a Telex újságíróját. A testület szerint a Kúria döntése megsértette a sajtószabadságot.
2015 augusztusában Nyilas Gergely az Index munkatársaként egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva csatlakozott Magyarország déli államhatáránál az országba érkező menekültekhez. Azért döntött a menekültszerep vállalása mellett, mert abban az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, és onnan tudósítsanak.
Az ügyben a magyar hatóságok úgy értékelték Nyilas tevékenységét, hogy munkája során közokirat-hamisítást és a hatóság félrevezetésének vétségét követte el. Az elsőfokú bíróság megrovásban részesítette, amelyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott.
Az Alkotmánybíróság mostani határozata kimondta: alkotmányos követelmény, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróság értékelje, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára, továbbá hogy ezek az információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül hogy az elkövetett jogsértés – figyelemmel annak társadalmi hatására is – aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.
Az ügyben eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, így jogértelmezésük alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Bfv.III.1.359/2018/5. számú végzését.
Kiemelték, hogy kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése – a fenti szempontrendszer figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben.
Az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes volt. A határozathoz Schanda Balázs és Ligeti Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Handó Tünde alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött.
