Magyar Péter újabb kihallgatásokat sürget az aranykonvoj ügyben
Magyar Péter szerint a volt főügyész állításai alapján hamarosan újabb kihallgatásoknak kellene következnie az aranykonvoj ügyben. A miniszterelnök erről kedden a Facebook-oldalán számolt be.
„A volt főügyész azt állítja, hogy a korábbi kormányfő adott utasítást az aranykonvoj ügyben a titkosszolgálatoknak és más hatóságoknak a törvénytelen akcióra. Ez alapján, hamarosan újabb kihallgatásoknak kellene következnie” – írta Magyar Péter.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban lemondott főügyésze kedden délelőtt nyílt levélben reagált Baka András köztársasági elnök hétfői beszédére. A levelet az őt képviselő ügyvéd, Horváth Lóránt osztotta meg. Fürcht a levélben többek között arról ír, tudomása szerint milyen szerepe lehetett még miniszterelnökként Orbán Viktornak az aranykonvoj ügyben.
Fürcht szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusában az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj ügy egy politika által kreált ügy. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt akkor jelentette neki, az akkori főügyésznek, ő pedig jelentéstételi kötelezettségének eleget téve jelentette az akkori legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek.
„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el” – írja Fürcht.
Baka András augusztusban megválasztott köztársasági elnök szeptember 22-én jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek, aki korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályánál főosztályvezető ügyészként, mellette pedig a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség büntetőjogi fellebbviteli főügyészhelyetteseként dolgozott. Erre reagálva Magyar Péter másnap kiposztolta, arra kérik a köztársasági elnököt, állítson új jelöltet, mert a Tisza-frakció egyhangúlag úgy döntött, nem támogatja Szathmáry Zoltán jelölését. Baka fenntartotta a véleményét, és Szathmáryt jelölte legfőbb ügyésznek. A tiszás többségű Országgyűlés hétfőn leszavazta az elnök jelöltjét, így ő most új jelöltet keres a posztra. „Szeretném visszautasítani, hogy Szathmáry jelölésével Polt Péter-féle vezetést akartam volna átmenteni” – mondta hétfőn Baka, aki szerint az, hogy Szathmáry Polt alatt a Legfőbb Ügyészségnél dolgozott, nem azt jelenti, hogy támogatta a Polt-féle irányvonalat.
A Terrorelhárítási Központ kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.
Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.
Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
Június végén nyilvánosságra került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A dokumentum „lényegi döntést, utasítást hozó” személyként nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.
