Megszavazta az Országgyűlés a dízelautósok támogatását és a dohánytermékek jövedéki adójának emelését
123 igennel, 32 nem és 9 tartózkodás ellenében kedden megszavazta az Országgyűlés a dízelautósok támogatásáról szóló javaslatot. Az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat részeként arról is döntöttek a képviselők, hogy novembertől nő a dohánytermékek jövedéki adója.
A dízelárak folyamatos növekedése miatt az állam havi 5 ezer forint támogatást ad decemberig a maximum 150 lóerős, dízeles autók tulajdonosainak. Ez a kormány szerint csaknem egymillió autótulajdonost érint, akik így összesen 20 ezer forint támogatást kapnak. A dízeltámogatásra vonatkozó szabályok már a kihirdetést követő másnap életbe lépnek.
A tervezett dízeltámogatásról Zsiday Viktor közgazdász vasárnap azt írta, az nem más, mint a gyalogosok, biciklisek, tömegközlekedők és benzinautósok megadóztatása. Álláspontja szerint érdemes észben tartani, hogy amikor az állam valakinek ad, akkor szükségszerűen mástól elvesz, hiszen valójában az adófizetők dobják össze az állam pénzét, és a kérdés csak az, hogy miként osztjuk azt szét. Hozzátette: ha a dízelautósoknak pénzt adunk, akkor annyival kevesebb jut mindenki másnak, akinek nincs dízelautója, és az összeget indirekt módon ők fizetik meg többletadó formájában. A közgazdász szerint ráadásul az autótulajdonosok a magyar társadalmon belül inkább jobb módúak, mint a nem tulajdonosok, így a szegényebbektől vesznek el pénzt, hogy szétosszák a tehetősebbek között.
A kormány álláspontja szerint az intézkedés azokat hivatott támogatni, akiket a leginkább sújt a dízel árának növekedése. Eszerint nem cél és nem is feladat a nagy teljesítményű, drága gépjárművek tankolásához hozzájárulni a magyar adófizetők pénzén.
Bár a Fidesz régóta követeli, a kormány nem vezeti vissza a korábbi védett árakat, mivel a jelenlegi árak mellett ez havonta mintegy 50–100 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. A Mol szintén megerősítette, hogy a védett üzemanyagár visszavezetése súlyos ellátási problémát okozna, mert az azonnal kiszorítaná az üzemanyag-importot.
Toroczkai László kedden a parlamentben arról beszélt, a dízeltámogatással nem az a legnagyobb probléma, hogy a fuvarozókat kihagyták, és valójában keveseknek nyújt segítséget, hanem az, hogy a kormány megint a nagy globális szereplőket akarja ezzel tehermentesíteni. A Mi Hazánk a Fideszhez hasonlóan szintén azt követeli, hogy a kormány vezesse vissza a védett üzemanyagárakat.
Az Országgyűlés megszavazta a dohánytermékek jövedéki adójának emelését is, amely november 1-jén lép hatályba. Kármán András pénzügyminiszter kedden a parlamentben arról beszélt, a cigaretta esetében a jövedéki adó emelése 9, a hevített dohány esetében 25, a finomra vágott fogyasztási dohány esetében 26 százalék lesz. A végső fogyasztói árnál a cigarettánál 5, a hevített dohánytermékeknél mintegy 10 százalékos emelkedés várható attól függően, hogy a gyártók az emelést milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra.
A kormány keddi közleménye szerint azért emelik a dohánytermékek jövedéki adóját, mert a dohányzás egészségügyet terhelő költsége megközelítőleg duplája annak az összegnek, mint ami jelenleg a dohánytermékek jövedéki adójából befolyik. A dohánytermékek fogyasztásának közvetlen és közvetett költsége az egészségügyi kiadások terén a szakminisztérium számításai szerint a bruttó hazai termék 1,7 százalékát teszi ki, ez 2025-ben hozzávetőleg 1477 milliárd forint költséget jelentett. Ezzel szemben a dohánytermékek jövedéki adójából és általános forgalmi adójából származó bevétel mintegy 775 milliárd forint volt tavaly. Ezért a kormány a dohánygyártmányok jövedéki adójának emelését kezdeményezi, hogy ezt az aránytalanságot mérsékelje.
A pénzügyminiszter a parlamentben azt mondta, a módosítással keletkező 90 milliárd forintos többletet az egészségügyi források bővítésére fordítják. A kormány közleményében arról is írt, az emelkedő árak visszafoghatják a lakosság dohánytermék-felhasználását is, ami közvetetten az állam egészségügyre fordított kiadásainak csökkenéséhez vezethet.
