Az egészségügyi rendszer fenntarthatatlan adósságai
A kormány szembesül a kórházak megoldatlan adósságállományával, amely jövő év végére újra a százmilliárd forintot is elérheti. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki a közelmúltban nyilatkozott az RTL Híradónak, rámutatott, hogy a kórházak lejárt adóssága 2023 végére várhatóan 130 milliárd forintra nő. Ekkor a kormány 90 milliárd forintos rendezési javaslatot terjesztett elő, de azonnal csak 60 milliárdot utalt át, ami nem tükrözi a valós szükségleteket.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy az állam továbbra is a kórházi beszállítókra hárítja az intézmények működtetésének terheit. Az állam által nyújtott többletforrások gyakran csak krízishelyzetekben, például a beszállítói követelések miatt, kerülnek előtérbe. Az ad hoc módszerekkel végzett tűzoltás nem orvosolja a gyökérproblémákat, mint például az alulfinanszírozottság vagy a hatékonysági hiányosságok, és fokozza a rendszer átláthatatlanságát is. Az évek során a közvélemény is hozzászokott ehhez a problémához, a kormány a háttérben rendez, miközben az ellátás látszólag zavartalanul működik.
A kórházak adósságának alakulása
A tavalyi év végén a kórházak lejárt tartozása 130 milliárd forint volt. A kormány, bár elkezdődött a rendezés, nem tudta teljes mértékben fedezni az adósságokat. 2024 áprilisában az adósság 110 milliárd forintra nőtt; a kormány két lépcsőben 104 milliárd forintos támogatásról döntött, de a helyzet tovább romlott. Újra 86 milliárdra emelkedett a tartozás, és a törlesztés mértéke csupán 39,5 milliárd forintra korlátozódott. Fennáll a veszély, hogy 2025 elejére megint a 100 milliárd forintos határt átlépik.
Az elmúlt évek adatai alapján a kórházak rendszeresen mintegy 150 milliárd forint plusz forrást igényelnek, az adósság elkerülhetetlen megújulása mellett. Az Államkincstár nyújtotta statisztikák is azt jelzik, hogy a kórházak túlnyomó része beszállítóknak tartozik, és amikor a tartozás eléri a kritikus szintet, az állam újra beavatkozik, de a szükséges támogatást gyakran késlekedve biztosítják.
Az állam válasza a kórházi adósságokra
A kormány az elmúlt években inkább a szigorúbb intézkedésekkel próbálta rávenni a kórházakat a költségek csökkentésére. Pintér Sándor belügyminiszter az igazgatók menesztésével és a menedzsmentek pénzbeli büntetésével próbálja kényszeríteni a kórházakat, hogy lépjenek a felelősségteljesebb gazdálkodás felé, ám a büntető jellegű intézkedések nem lassítják a költségek növekedését.
Jelenleg a kormány új generációs támogatási programokat ígér, ám odáig még nem jutottunk el, hogy átfogó, rendszerszintű megoldásokat javasoljanak. Az új tervek szerint a szektor 500 milliárd forint pluszforráshoz juthat, de ez nem garantálja, hogy a kórházi adósságok rendezése megfelelően történik.
