Az ügyészség elutasította az újdörögdi kézigránát-baleset súlyos sérültjének panaszát.

által Christian M.

Az ügyészség elutasította az új dörögdi kézigránát-baleset súlyos sérültjének panaszát

Az ügyészség nem fogadta el annak a panasznak a helytállóságát, amelyet az Újdörögdön átélt kézigránát-baleset áldozata nyújtott be a büntetőeljárás megszüntetése ellen. Júniusban a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség megszüntette a balesettel kapcsolatos eljárást. A súlyosan megsérült nő nem hagyta annyiban a döntést, és panasszal fordult az ügyészséghez, amely most elutasította azt, fenntartva az álláspontját, hogy a balesetet a gránát nem megfelelő kezelése okozta.

A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a sértett képviselője a panaszban vitatta annak jogosultságát, hogy a baleset körülményei között a „Adaptív Védelem” program keretein belül történt kiképzés indokolt volt-e. Ezen kívül arra is utalt, hogy az ügyészség döntése nem foglalkozott a kiképzés megfelelősségével és annak a sértett felkészítésére gyakorolt hatásával.

Az ügyészség válaszában hangsúlyozta, hogy a győri ügyészség kellő alapossággal vizsgálta az eszközhasználattal és a kiképzéssel kapcsolatos szabályok betartását. Az általuk feltárt szabályszegések és a baleset között nem találtak közvetlen ok-okozati összefüggést, ezért a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. A közleményben az ügyészség azt is kiemelte, hogy nem feladatuk megítélni az „Adaptív Védelem” program indokoltságát, hiszen a gránát felrobbanását nem a program léte vagy az oktatás színvonala okozta, hanem a sértett fegyverkezelési hibája.

A jogi eljárás során megállapították, hogy a balesettel kapcsolatos iratok átvizsgálása után senki esetében nem merült fel bűncselekmény gyanúja, így az eljárás valóban megszüntethető volt.

Számos hiányosságra is fény derült, amelyeket a Honvéd Vezérkar Főnöke felé jeleztek azzal a céllal, hogy ezeket orvosolják, és megelőzzék a jövőbeni tragédiákat. Az ügyészségi nyomozás során a következő hiányosságokat és szabályszegéseket tárták fel:

  • A kiképzendők és a katonák közötti alá-fölé rendeltségi viszony nem alakult ki, így katonai bűncselekmények megállapítása nem történt meg.
  • A képzési tervek, amelyekkel a katonákat képezték, nem voltak megfelelően adaptálva a nem katonai kiképzendők számára.
  • A dobató katonák nem kaptak elegendő tájékoztatást arról, milyen feladataik vannak, és hogyan kell azokat végrehajtani.
  • Az egységes szabályrendszer a dobatásra nem volt kidolgozva.
  • A kiképzés során gyakorló gránáttal dobtak, éles gránáttal nem, ami segíthetett volna a balesetek elkerülésében.
  • Az éles gránát dobásának vezetését nem tiszt vagy altiszt irányította, ahogyan azt az előírások megkövetelik.
  • Aki 25 méternél közelebb dobta a gránátot, nem zárhatták ki az éles gránátot a feladatra, ami szintén nem teljesült.

A 29 éves kormánytisztviselő tavaly márciusban a „Adaptív Védelem” program keretében vett részt egy önkéntes harcászati képzésen, amikor egy véletlen mozdulat miatt a gránát korábban működésbe lépett, aminek következtében súlyos sérüléseket szenvedett, elveszítve mindkét karját, valamint az arcán is komoly sérüléseket szenvedett. A baleset során a nő mellett álló kiképző is súlyosan megsérült.

A baleset körülményeiről részletesebb információkat találhatunk a cikkben.

Ezt is kedvelheted