Kifutott a Tisza-trade, de a forint és a magyar tőzsde hosszabb távon vonzó lehet
Az év első felének végén, valamint az áprilisi választások után eltelt hónapokban érdemes számvetést készíteni a hazai tőkepiac helyzetéről. Bár az új kormány gazdaságpolitikai lépéseinek konkrét hatásai még nem teljesen látszanak, a piaci mozgások egyértelműen jelzik, hogy a befektetők már sok tényezőt beáraztak. Felvetődik a kérdés, vajon van-e még lehetőség a magyar pénzügyi eszközök további erősödésére.
A forint helyzete
A „Tisza-trade” látványos erősödésen ment keresztül az év folyamán, a választásokra való felkészülés mellett a kormányváltás után is folytatódott ez a tendencia. Júniusra a forint teljesítménye az euróval szemben azonban kezdetét vette a kifulladás, hiszen az árfolyam a 350-es szint környékén megrekedt, 348-363 forint közötti sávban alakult ki.
Az erősödés megtorpanásának hátterében több ok is áll, de a legfontosabbak közé tartozik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újrainduló kamatvágási ciklusának hatása és a dollár folyamatos erősödése. Ez utóbbi miatt a forint erősödése és a hazai országkockázati felárak csökkenése olyan mértékben zajlott, hogy még a Hormuzi-szoros lezárásának árnyékában is a szigorú politika újragondolására kényszerítette az MNB-t. Júniusban már elérkezett az első kamatvágás, és a jegybanki kommunikáció szerint további lépések is várhatóak a nyár folyamán.
Emellett a piaci pozicionáltság is jelentősen változott; ahogy azt az MNB ábrakészlete is nyomatékosan megmutatja, egyre kevesebb befektető maradt, aki ne a forint erősödésére tette volna a tétjét. E három hónap elegendő volt ahhoz, hogy a késlekedők is pozíciókat vegyenek fel a forintpiacon, így új katalizátor hiányában maradt a stagnálás, illetve a nemzetközi hangulat ingadozásaitól befolyásolt árfolyammozgások.
Állampapírhozamok alakulása
A magyar állampapírok hozama a forinthoz hasonlóan csökkent a választások után. A befektetők számára meglepetést okozott a Tisza-győzelem, amely jelentős mértékben befolyásolta a piaci hangulatot. A választási eredmények után az EU-s források feloldásával kapcsolatos kedvező hírek, valamint az euróbevezetés konkrét időpontjának bejelentése teremtett kedvező körülményeket a hozamok csökkenéséhez.
Az MNB fordulata szintén hozzájárult a hozamok csökkenéséhez, de a belföldi hatások május közepétől kifulladtak, így a magyar tízéves hozam régiós, valamint német hozamokkal együtt mozgott. Június végére a közép- és hosszú lejáratú hozamok megközelítették az 5 százalékos szintet, ami komoly ellenállásnak bizonyult. A hozamgörbe is jelentős átalakuláson ment keresztül, a háború előtti szokásos meredekség ellaposodott, kialakítva ezzel a közel 5 százalékos hozamokat a különböző lejáratokon.
A régiós összehasonlítás szerint is jelentős változások történtek, hiszen a lengyel állampapírokhoz képest a választások előtti 1,5 százalékos felárral szemben most 0,4 százalékos diszkón állunk, ami kismértékben csökkent azóta.
A részvénypiac alakulása
A magyar részvények fejlődése a forinthoz és az állampapírokhoz képest eltérő pályát mutatott, amit a fenti két tényező érzékenysége magyarázhat. A BUX index a választások után két napig örvendett eufóriának, de az április 14-én elért csúcsot július elejéig nem tudta megdönteni. A forint erősödése és a hosszú hozamok csökkenése nem kedvezett a bankszektornak, míg a Mol részvényeinek árfolyama inkább a konszolidálódás irányába mozdult: az iráni konfliktusban bekövetkezett tűzszünet javuló kilátásainak ismételt bejelentése miatt.
Elsősorban a telekomszektor volt az, amely folyamatosan emelkedni tudott, ahol a csökkenő hozamok kedvezően hatnak a befektetői megítélésre. Hosszabb távon megfigyelhető, hogy az értékeltségi diszkont csökkent a hosszú távú átlaghoz képest, és az európai indexekhez viszonyítva is nagy javulás tapasztalható. Az elmúlt időszakban a magyar piac értékeltsége körülbelül hasonló szinten maradt (jelenleg 9,4-9,5 az előretekintő 12 havi P/E mutató), így továbbra is globálisan az egyik legolcsóbb piacként tartják számon, noha már nem akkora mértékben, mint 2023-24 körül.
A jövő kilátásai
Bár a „Tisza-trade” kifutása látszik, hosszabb távon nem érdemes leírni a magyar eszközöket. A lengyel példából tanulva elmondható, hogy a forint középtávon erős maradhat, amennyiben a strukturális reformok elindulnak, a fundamentumok javulnak, és a külső környezet is kedvező marad. A jelenlegi alacsony infláció miatt a reálkamatok továbbra is magasak, s az euróbevezetés rendkívül fontos hosszú távú előnyként szolgálhat, amely a külföldi befektetők számára vonzó carry- és konvergenciasztorit képvisel.
Az állampapírok hozama szempontjából az MNB kamatvágási ciklusa újabb lendületet adhat, ami egyedinek számít a szigorító globális jegybankok között. A várhatóan csökkenő költségvetési hiány, a beérkező EU-s források, valamint az euróbevezetés a magyar kötvényeket vonzóbbá tehetik. Ha a fundamentumok pozitív irányba változnak, a hitelminősítői kilátások javulása szintén hozzájárulhat a hozamok csökkenéséhez.
Ha az új kormány arra törekszik, hogy a cseh állampapírpiaci hozamszinthez közelítse a magyar állampapírokat, és ehhez megfelelő gazdaságpolitikát alkalmaz, akkor hosszú távon van lehetőség a hozamcsökkentésre. Ezt azonban nem a következő három hónap, hanem inkább a következő három év perspektívájában kell nézni.
A részvénypiac esetében a fent említett makrogazdasági fundamentumok javulása, az ország sérülékenységének csökkenése, valamint a vállalatirányítás színvonalának emelkedése hosszú távon javíthatja a hazai piaci vonzerőt a külföldi befektetők számára. Továbbá, a hazai befektetői bázis megerősítése, valamint a részvényesi szemlélet és a részvénybefektetői kultúra fejlesztése szintén elengedhetetlen a jövőbeli növekedéshez.
