A belvárosi fideszes önkormányzat ingatlaneladási botránya
A 444.hu híradása szerint a belvárosi fideszes önkormányzat az év kezdetén két ingatlant értékesített, azonban a vevők hamarosan sokszoros áron kezdtek el hirdetni ezeket, holott az eladási szerződésükben vállalták, hogy öt évig nem adják tovább az ingatlanokat. Az ügy körül felmerült kérdések természetesen további vitákat generáltak, és a hirdetések eltűnése is megerősítette a gyanút, hogy itt valami nem stimmel.
A V. kerületi önkormányzat pályázat keretein belül értékesítette az előbb említett ingatlanokat. Az egyik ingatlan, amely a Stollár Béla utcában található, 179 m² területű volt, és 88,9 millió forintért kelt el a nyertes pályázónak. Ez a vételár 496 648 forintos négyzetméter árat jelentett. A vevővel kötött szerződés tartalmazta az öt évre szóló elidegenítési tilalmat is, amely elvileg megakadályozta volna bármiféle további tranzakciót. Ennek ellenére, nem sokkal az ügylet után, az ingatlan 260 millió forintért bukkant fel egy új hirdetésben, tehát közel háromszoros áron.
Egy másik ingatlan, amely a Kálvin téren volt található, 235,4 millió forintos áron került az önkormányzat birtokából új tulajdonosához. Ez a jövendőbeli vevő pedig már 670 millió forintos áron hirdette meg az ingatlant. Ez a tranzakció is hasonló mintázatot mutatott a Stollár utcai ingatlan esetéhez, mivel mindkettőt cégek vásárolták meg.
A 444.hu ezután kérdéseket küldött Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármesternek az ügylet részleteivel kapcsolatban, azonban válaszokat nem kaptak. Az ingatlanközvetítővel folytatott beszélgetés során derült ki, hogy az elidegenítési tilalom valóban érvényes, ezért a vevők nem az ingatlanokat, hanem az azt birtokló cégeket kínálják eladásra.
A Kálvin téri ingatlant birtokló cég válasza is érdekes, mivel ők azt nyilatkozták, hogy csupán a piaci kereslet felmérése érdekében hirdették meg az ingatlant, eladásról pedig szó sincs. A válaszuk sajnos nem nyújtott magyarázatot arra, hogy miért indították el a hirdetéseket, ha az ingatlanpiaci tranzakció nem volt a szándékaik között.
Az ügy további árnyoldalait csak a körülmények alakulása tárhatja fel, és kérdéses, hogy a nyilvánosság mit tud kezdeni ezzel az információval a közeljövőben. A hirdetések eltűnése is felveti a kérdést, hogy valóban figyelembe veszik-e a közérdek védelmét az ilyen tranzakciók során.
