Vizsgálat a Sándor-palota ellen az adatvédelmi hatóság által
Adatigénylés megtagadása miatt indított vizsgálatot a Sándor-palota ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Ezt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közölte, mely az ügy előzményeit is felidézte. Június 5-én a TASZ közérdekű adatigénylést nyújtott be a Sándor-palotához, amelyben azt firtatták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök-jelölt milyen véleményt kért a Velencei Bizottságtól a hivatalából történő elmozdításával kapcsolatban.
A megkeresést és a Velencei Bizottság válaszlevelét a köztársasági elnök nem hozta nyilvánosságra, az adatigénylés megtagadásának indoka pedig az volt, hogy a kért dokumentumok „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek”, és azok nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintené a Velencei Bizottság és a köztársasági elnök álláspontjának szabad kifejtését.
TASZ álláspontja és a NAIH reagálása
A TASZ vitatja a Sándor-palota érvelését, hangsúlyozva, hogy a nyilvánosság számára fontos lenne ismerni a levél tartalmát, mivel ez világossá tenné, hogy Sulyok Tamás milyen aggodalmakat fogalmazott meg a javasolt lépésekkel kapcsolatban. Az adatigénylés elutasítása után a TASZ a NAIH-hoz fordult, amely vizsgálatot indított az ügyben. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila, előzetes tájékoztatásában kifejtette, hogy a köztársasági elnök lemondásának ügye és az ahhoz kapcsolódó körülmények kiemelt közérdeklődésre tarthatnak számot.
A TASZ által kiadott közlemény alapján kifejtették, hogy a jövőbeli köztársasági elnöki döntéseket nem befolyásolja a Velencei Bizottságnak küldött beadvány vagy annak válasza, így a nyilvánosság számára e dokumentumok kiadása nem veszélyezteti a döntés-előkészítést.
Az alkotmánybírósági beadvány és a kizárások ügye
Sulyok Tamás nemrégiben a Politicónak kifejtette, hogy küzdeni fog a köztársasági elnöki pozíciója megőrzéséért. Küzdelme részeként június 11-én beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amely az Alaptörvény-módosítások által megcélzott közjogi méltóságok elmozdítására vonatkozott. A beadványt több alkotmánybíró is vitatta, hiszen heten kizáratták magukat az ügyből, ami miatt a Sándor-palota szűkszavúan reagált a történésekre.
Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke sürgősségi eljárás keretében tűzte ki Sulyok beadványának tárgyalását, azonban a kizárások miatt a napirendről levették, így a testület nem tudott határozatképes maradni. Az ügy további részletei és a Velencei Bizottság szerepe, valamint a Fidesz korábbi megkeresései is felfedik, milyen széleskörű társadalmi és politikai diskurzus zajlik a köztársasági elnöki pozícióval kapcsolatban.
