Az Alaptörvény-módosítás Orbán Viktor jövőjét érinti
Az Országgyűlés 2026. június 15-én tartott plenáris ülésén a képviselők 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodás mellett megszavazták az Alaptörvény 16. módosítását. A módosítás szerint Orbán Viktor soha többé nem töltheti be a miniszterelnöki posztot, és Magyar Péter, aki szintén legfeljebb nyolc évig lehet miniszterelnök, ezzel a javaslattal az eddigi politikai rendszer átalakítását célozza meg. Az ügy érdekessége, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem támogatták az előterjesztést, míg a Mi Hazánk parlamenti tagjai tartózkodtak a szavazás során.
A javaslat háttere és kihívásai
A Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István, május 20-án egyéni képviselői indítványként terjesztette be a módosítást, amit sokan kritikával illettek, mivel nem volt előzetes társadalmi és szakmai egyeztetés. Magyar Péter a kampány során már utalt a módosítás fő pontjaira, amik három világos üzenetre épülnek: a hatalom nem örök, a közvagyon a nemzetet illeti, és az állam intézményei nem lehetnek politikai önvédelmi mechanizmusok.
Csökkentett mandátumok és definíciós viták
A javaslat vitatott része, hogy Magyar Péter elmondása szerint a miniszterelnöki mandátumot két ciklusra korlátozva a 1990. május 2. után betöltött megbízatások kerülnek figyelembevételre. Az új alapelv alapján a hatalom korlátozásáról van szó, azonban a Fidesz azonnal a lex-Orbán szinonimájává tette a módosítást, rámutatva, hogy a jogalkotás személyre szabott jelleggel bír.
Az alkotmányjogász véleménye
Stánicz Péter alkotmányjogász kifejtette, hogy a módosítás a jövőre vonatkozik, és csak azokat a személyeket érinti, akik a hatálybalépés után töltik be a tisztséget. Ezzel szemben a visszamenőleges hatályú jogalkotás csak akkor lenne megvalósítható, ha valakit később megfosztanak a címétől.
A közérdekű vagyonkezelők jövője
A módosítás másik jelentős része a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését tartalmazza. Az eredeti javaslat a kekvák vagyonát nemzeti vagyonként kezelte volna, azonban a törvényalkotási bizottság végül módosította a szöveget, amely alapján az állam gyakorolja az alapítói jogokat és a megszüntetés után a visszajáró vagyonról is tájékoztatott.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal sorsa
A Tisza Párt célja, hogy megszüntesse a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely az eddigi politikai diskurzus szerint nem látott el hasznos funkciót, csupán félelemkeltésre volt hivatott. Az Alaptörvény-módosítás következményeként a hivatal működése hamarosan véget ér.
Jövőbeli terve a nevetséges alkotmányozási folyamatról
A módosítás kihirdetését követő napon lép hatályba, a köztársasági elnök kizárólag eljárási hibákra hivatkozva küldheti el az Alkotmánybíróságnak a beadványt. A Tisza Párt a közeljövőben több alaptörvény-módosítást tervez, és előrejelzések szerint egy új alkotmánynak a végső megerősítése népszavazás útján történhet.
