Diszkrét diszkrimináció: A roma bérlők helyzete Magyarországon
„Kedves háztulajdonosok! Három gyermekes család vagyunk, hosszú távú bérlést keresünk 2026. június 1-jétől. Egy kicsit rólunk: három éve a […] török étteremben dolgozom szakácsként, párom pedig konyhai segéd. Családunk roma származású, és nagyon vigyázunk magunkra és környezetünkre; csendesek és nyugodtak vagyunk. Olyan főbérlőt keresünk, akinek a származásunk nem probléma, és megbízható, hosszú távú bérlőket keres.”
Richárd és partnere ezt a hirdetést május elején egy bérlésről szóló Facebook-csoportban tették közzé, fotóikkal és részletes leírással. A költözés okaként Richárd elmondta, hogy az általuk fizetett 270,000 forint plusz rezsi túl magas, figyelembe véve az lakás állapotát, ezért remélik, hogy jobb körülményeket találhatnak ezen az áron. Elmondásuk szerint szükségesnek érezték roma származásuk kiemelését a hirdetésben, hogy elkerüljék a korábbi kellemetlen helyzeteket.
„Elmentünk megnézni az ingatlant, és amikor az ajtónál megláttak minket, egyes főbérlők egyszerűen megfordultak és elmentek – még az ingatlan megtekintésére sem kaptunk lehetőséget. Ez tízből ötször megtörtént; az öt másik alkalommal be tudtunk menni, de később SMS-ben közölték, hogy az ingatlan már nem elérhető.” Richárd elmondása szerint, ezt a helyzetet kívánták elkerülni a hirdetésükkel, és ügyelt arra is, hogy a helyesírás helyes legyen, hogy „ne lehessen mibe belekötni.”
Kutatási eredmények: A roma bérlők diszkrét hátránya
A roma bérlők és nem roma bérlők közötti különbségek mérésére irányuló első nagyobb léptékű kutatás során a CEU és az ELTE kutatói – Luca Váradi, Gábor Simonovits és Bori Simonovits – azt vizsgálták, hogy milyen mértékben különböznek a válaszok a bérbeadók részéről. A 2025 januárjában végzett országos kutatás során 2000 magánszemély hirdetéseire válaszoltak. Néhány üzenet tartalmazta a következő megjegyzést: „Szeretném hozzátenni, hogy roma származású vagyok,” míg mások nem említették ezt. A kutatók azt vizsgálták, hogy mely esetekben kaptak lehetőséget a bérlőt kereső személyek az ingatlan megtekintésére. „Azt találtuk, hogy míg a nem roma bérlőknek két üzenetet kellett küldeniük, hogy pozitív választ kapjanak a bérbeadótól, addig a roma háttérrel rendelkező bérlőknek kilenc üzenetet kellett írniuk. És ez még mindig nem jelentette azt, hogy a property-t végül nekik bérelhették,” mondta el Luca Váradi szociológus.
A kutatás következő szakaszában a budapesti magánszemélyek körében vizsgálták, hogy a válaszokban megjelenik-e a potenciális bérlő foglalkozása is. Megállapították, hogy azok, akik magas státuszú munkakörökben dolgoztak (például fogtechnikusok vagy IT szakemberek), általában kedvezőbb válaszokat kaptak, mint az alacsony státuszú munkák végzői (mint például takarítók vagy raktárosok); azonban a roma bérlők még mindig hátrányos helyzetben voltak a hasonló társadalmi státuszú nem roma bérlőkkel szemben.
Statisztikák és társadalmi nézetek
A Tárki által végzett kutatások során a magyar társadalom roma ellenességének szintjéről kiderült, hogy a megkérdezettek háromnegyede egyetértene azzal, hogy „a roma problémáit megoldhatná, ha elkezdenének dolgozni”, míg több mint fele egyetértene azzal, hogy „a bűnözés hajlam a roma vérben van.” Az eredmények alapján 42 százalék nem lát problémát abban, hogy „vannak olyan szórakozóhelyek, ahol nem engedik be a romákat.” Amikor összehasonlítják a Tárki korábbi adataival, azt tapasztalják, hogy az anti-roma nézetek elfogadottsága az évek során nem csökkent jelentősen; ezek a nézetek továbbra is széles körben elterjedtek a magyar társadalomban.
Találkoztak a kutatók azzal is, hogy a válaszadók milyen mértékig tartják elfogadhatónak a diszkrét viselkedést különböző szituációkban. „A legsúlyosabb diszkrimináció, avagy lakhatásra vonatkozó visszaélési formák elfogadottsága a lakóhelyek elosztására irányuló 60%, míg a roma személyek elhelyezésére vonatkozó helyi rendeletek; homályosabb, de elvben helyénvalónak tartják a 40%-os válaszadók.” Ez aggasztó tendenciának számít, hiszen a törvények alakítják a társadalmi normákat.
Kihívások a jövőben
A kutatás programja folytatódik, és jelenleg a roma származású, Budapest környékén bérlakást kereső résztvevőket keresnek, hogy tapasztalataikat megossák a kutatókkal. A roma közösség tagjai közül sokan alkalmaznak különböző stratégiákat az diszkrimináció elkerülése érdekében, így például előre tájékoztatják a potenciális bérbeadókat származásukról, hogy elkerüljék a bonyodalmakat a személyes találkozókon.
Sok roma bérlő tapasztalata azt mutatja, hogy a társadalmi kapcsolatok elősegítése segíthetne javítani a helyzeten. Az ingatlanpiacon történő diszkrimináció csökkentése érdekében fontos lenne, ha a bérbeadók megértenék, milyen nehézségekkel küzdenek a roma családok.
Bár a magyar törvények előrelátóak a diszkrimináció ellen, a gyakorlatban elenyésző erőfeszítéseket tesznek ennek érvényesítése érdekében. Türelmetlenül várják, mit tesz a Tisza párt, amely már nyitottabban beszélt a roma ügyek komolyságáról. Az igazi kérdés az, hogy a közelgő kormány mit tesz a szimbolikus gesztusok mellett a valódi változás érdekében.
