Az állami vagyon NER holdudvarába került: a visszaszerzés kihívásai
Tóth Gábor Attila alkotmányjogász és Lendvai András ügyvéd válaszaikban rávilágítanak arra, hogy a nemzeti vagyon reformjára és visszaszerzésére irányuló tervek megvalósítása elengedhetetlen. A Tisza Párt kürtölte, hogy amennyiben hatalomra kerül, létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, melynek feladata az elmúlt évtizedekben elkövetett súlyos visszaélések és korrupciós ügyek nyomozása lenne. A közelmúlt hírei szerint a NER kontextusában több oligarcha már megkezdte a vagyonuk külföldre hordását, ami sürgeti a jogi keretek mielőbbi kialakítását.
A vagyonvisszaszerzés jogi keretei
A szakértők szerint kritikus jelentőségű a politikai tulajdon fogalmának értelmezése. Voszka Éva akadémikus-közgazdász elmélete szerint a politikai tulajdon jogi keretek között államosításon és privatizáción alapul, a tulajdon így az állami vagyon magánkézbe kerülésének következménye. A Fidesz-adminisztráció alatt közel a közvagyon felét politikai tulajdonba adták, ami komoly etikai és jogi problémákat vet fel a visszaszerzés során.
A politikai tulajdon eltér a magántulajdontól abban, hogy miként jön létre és hogyan működik. A NER időszakában a vagyonátrendeződés nem piaci mechanizmusok szerint zajlott, hanem szűk politikai elit által kontrolláltan, melynek következményeként sokan nem vállaltak valódi gazdasági kockázatot. Az állam rendkívül aktívan támogatta a politikai tulajdonosokat, míg magánérdekeket előtérbe helyeztek a közérdekkel szemben.
A jogi normák és a jogállamiság tisztelete
Lendvai és Tóth hangsúlyozzák, hogy a vagyonvisszaszerzés nem büntetőjogi, hanem polgári jogi folyamat lenne. Felszólítanak arra, hogy a jogállamiság elveit be kell tartani, elkerülve a visszamenőleges törvénykezést, amely alááshatná a jogi normákat. A javasolt törvény nem új norma megállapítását célozza, hanem a korábban meglévő jogi keretek érvényesítését.
Visszaszerzési eljárás és gyakorlat
A jogi keretek szilárdítása érdekében a két jogász egy új vagyonosodási vizsgálati eljárást javasol, melyben az érintetteknek bizonyítaniuk kell, hogy jövedelmük legális forrásból származik. A javasolt megoldás a meglévő nemzetközi gyakorlat, például az Egyesült Királyságban bevezetett Unexplained Wealth Orders mintájára épül. Ez a mechanizmus fordított bizonyítási terhet jelent: nem az államnak, hanem az érintettnek kell bizonyítania a vagyonszerzés jogi alaposságát.
Lehetséges útvonalak a jövőre nézve
Lendvai és Tóth a vagyonvisszaszerzési hatóság létrehozásának fontosságát hangsúlyozzák, amely nemcsak az állami vagyon tesztelését végzi az aktuális cégértékek alapján, hanem biztosítja, hogy a cégek tovább működhessenek, amit az EU-ban megvalósítandó irányelvek is előírnak. Az előkészített kereteket be kell illeszteni a jogállamiság kereteibe, elkerülve ezzel a politikai tulajdonnal járó önkényes vagyonelkobzásokat.
A jövőbeni vagyonvisszaszerzési mechanizmusok nemcsak az állami vagyon védelmét, hanem a magánbírák érdekérvényesítésének jogi kereteit is rendezni kell, hogy tiszta és igazságos eljárások mentén valósulhasson meg a nemzeti vagyon helyreállítása.
