Lefulladó gazdaság és magas infláció az iráni háború árnyékában
Az Egyesült Államok és Izrael március 4-én nagyszabású katonai offenzívát indított Irán ellen, amely a rezsim vezetőit, stratégiai katonai célpontokat és kulcsfontosságú infrastrukturális elemeket célozta meg. E kezdeti lépések, valamint a hivatalos bejelentések alapján egy célzott geopolitikai eszkaláció kirajzolódik, amely ugyanakkor még nem érte el a regionális háború szintjét. Irán reakciója – a szomszédos országok rakétázása – aggasztó, mivel a konfliktus célja a helyi befolyásának gyengítése, főként a ballisztikus rakétaindítási kapacitásának megsemmisítése. E fejlemények gyorsan változnak, így fontos figyelemmel követni az események alakulását.
Rövid távon a rakétákkal és drónokkal lebonyolított intenzív harc valószínűsége magas, ugyanakkor rendkívül aggasztó, hogy Irán rakétaindítási képessége már is jelentősen csökkent. A növekvő támadások intenzitása és Irán energiaellátási helyzete közvetlenül hat a konfliktus fejlődésére. Középtávon kulcsfontosságú, hogy az Öböl menti országok és Iránnal szoros kapcsolatban álló milíciák hogyan fognak részt venni az események alakulásában. A Hormuzi-szoros lezárása, valamint Irán belső politikai stabilitása is lényeges kérdés.
A geopolitikai feszültségek hatására a piaci reakciók azonnal megmutatkoztak: az olajárak emelkedtek, következésképpen a kötvényhozamok is növekedtek, elsősorban az inflációs várakozások felfutása miatt. Az amerikai részvények egyelőre viszonylag jól teljesítettek, mivel az energiafüggetlenségük révén kevésbé érzékenyek a konfliktusra, míg a dollár értéke nőtt, a menekülődeviza szerepébe lépve. Feltűnő, hogy az ukrán háború óta tapasztalt piaci sokkok emlékét is magas inflációs várakozások övezik.
A fejlődő piaci és európai részvények felülsúlyozása a piacon alulteljesítést mutatott, miközben a forint mélyrepülésbe kezdett – a magyar deviza a világ leggyengébben teljesítő devizájává vált a konfliktus miatt. A helyzet összetett, hiszen a dollár erősödése, az európai gázárak felfutása, valamint a külföldi befektetők pozicionálása jelentősen gyengítette a magyar devizát.
A jövőbeni piaci fejlemények szempontjából a konfliktus hossza és az olaj ára kulcsszerepet játszanak. Az iráni forradalmi gárda a Hormuzi-szoroson kiterjedt blokádot tart fenn, amely az olajkereskedelem 20%-át érinti. Az amerikai kormány lépéseket fontolgat a helyzet kezelése érdekében, de a megoldás hatékonyságával kapcsolatban még sok a kérdőjel. Az Amundi elemzőinek várakozásai szerint a konfliktus egy-két héten belül korlátozott eszkaláció mellett megoldódhat, ami kedvező hatással lenne az olajpiacokra.
Globális szinten a mostani sokk a GDP-növekedés 0,1%-os visszaesését, valamint 0,3%-os inflációs emelkedést okozhat. Az OPEC+ országok termelésének növelése nem valószínű, hogy elegendő lenne a kieső kínálat pótlására, a krízis által érintett gazdaságok, mint például Magyarország, különösen hátrányos helyzetbe kerülnek a krízis hatásai miatt.
Összességében a világrend átalakulásának jelei tapasztalhatók, amely új kihívásokkal állítja szembe a nemzetgazdaságokat. A geopolitikai események következményeként a világgazdaság dinamikája a jövőben is átalakulónak ígérkezik, különös figyelemmel az energiaellátás stabilitására és a politikai tényezők gazdasági hatásaira.
