Olvasatlan Könyvek Tornyai: A Cundoku Jelenség
Megfordult már Önben a kérdés, hogy mennyire sok olvasatlan könyv halmozódik fel az otthonában? Ha igen, jó úton jár! A könyvespolcunkon sorakozó kötetek néha csak arra várnak, hogy végre birtokba vegyük őket, de a valóság gyakran az, hogy csak állnak, míg mi az újabb vásárlások és impulzusvásárlások csábításának engedünk. Egy könyv meghívott vendégként üdvözöl minket, de sokszor nem tudunk róla mit mondani, hiszen a polcunk várólistáján pihentek már hónapok óta.
Egyébként Pierre Bayard „Hogyan beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?” című műve mindenképpen eszünkbe juthat, mert az olvasatlan könyvek villámgyorsan lehetnek kényelmetlen helyzetek forrásai. Azok számára, akik hasonlóan éreznek, a japán nyelv csodálatos szava, a cundoku, némiképp megnyugtató lehet. Ez a kifejezés éppen azt írja le, hogy sok könyvet vásárolunk, hogy elolvassuk őket, de valamiért mégsem tesszük meg.
A Cundoku Megértése
A Cambridge Dictionary így fogalmaz: a cundoku azt a szokást jelöli, amikor valaki könyveket vásárol, de azok olvasatlanul halmozódnak fel. Nagy Anita, aki Murakami Haruki műveinek tolmácsolójaként ismert, elmagyarázza, hogy a szó két másik japán kifejezést egyesít: a „cundeoku” a halmozást jelenti, míg a „dokuso” az olvasást. A cundoku tehát nem csupán a könyvek felhalmozását, hanem az olvasás vágyával kapcsolatos momentumot is magában foglalja.
Érdekes, hogy a Londoni Egyetemen tanító Andrew Gerstle is kiemeli a Meidzsi-kor szövegét, mely a „cundoku sensei”-t említi, egy olyan tanárt, aki tele van könyvekkel, de nem olvassa el őket. Ez a fogalom kissé más, mint a 19. századi „Bibliomania”, ami inkább a gyűjtési szenvedélyről szól, és az első kiadásokat, illusztrált köteteket célozza meg.
A Képzett Birtoklók
Gombos Péter olvasáskutató hangsúlyozza, hogy a cundoku a digitális kor előtt más értelemmel bírt. Akkor a könyvek, mint tárgyak, jelentős presztízst hordozhattak, hiszen a birtoklásuk önálló értéket képviselt. Különösen a 60-as és 70-es években, amikor a könyves háztartásokban sokárus árusított kötetek sajnos ritkán kerültek valódi olvasásra.
Egy dologban azonban a bibliomán és a cundoku gyakorlója különbözik: míg a bibliomán megszállottan gyűjt, a cundoku gyakorlója mindenképpen szeretné elolvasni a megszerzett műveket. A cundoku jelenség lehetőséget ad arra is, hogy a könyvek iránti kedvünket felélénkítse; számos könyv egyszerre inspirálhat, így az olvasatlan kötetek folyamatosan új ismeretekhez ösztönöznek minket.
Olvasatlan Könyvek Előnyei
Taleb, a Big Think írása nyomán, úgy véli, hogy az olvasatlan könyvek valódi kincsek az életünkben, hiszen emlékeztetnek arra, mennyit tudunk még felfedezni. Ezek a könyvek ösztönöznek minket arra, hogy többet olvassunk, azaz nem csupán szellemi élményként, hanem a stressz csökkentésének, a kognitív képességek javításának egyik eszközeként is funkcionálnak.
A Cundoku Eredendő NOJCA
Umberto Eco példáját követve, Taleb arra a következtetésre jut, hogy az elolvasott könyvek sokkal kevesebb értéket képviselnek, mint az elolvasatlanok, amelyek új ismeretek szerzésére buzdítanak minket. Ahogy az antikönyvtár fogalma sugallja, a könyvek megszerzése és visszaidézése folyamatos kíváncsiságot táplál, így elöljáróként is a most beszélt követendő gyakorlat részévé válnak.
Kritika a Cundoku Témájában
Bár sokunknak bűntudatot okozhat a még olvasatlan kötetek felhalmozása, Gombos Péter szerint a digitális cundoku az internet világában teljesen más jelenség. Az online tér lehetőséget ad arra, hogy ne csupán könyveket, hanem filmeket, zenéket gyűjtsünk, mindezt pedig nem feltétlenül a presztízs miatt tesszük.
Összességében a cundoku örömteli és kreatív formája az ismeretek gyűjtésének. Ha egyszerűen megelégszünk az olvasatlan kötetekkel, az még nem jelent kudarcot. Inkább azt jelzi, hogy a kíváncsiságunk él, és a jövőbeli olvasások örömét tartogatja számunkra.