Az otthonfelújítási támogatások paradoxona
Magyarországon az energiaszegénység kezelése elméletben kötelezettség, ám a valóságban a rászorulók számára elérhető támogatások gyakran nem a megfelelő helyekre jutnak el. Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője hangsúlyozta, hogy több százezer magyar háztartás él rossz energiahatékonyságú, elavult épületekben, miközben az állami források nemhogy segítenének rajtuk, hanem éppen ellenkezőleg: egyre inkább elérhetetlenné válnak.
A Lakhatási Értékelés 2025-ös jelentése szerint az energiaszegénység legfőképp az alacsony jövedelmű csoportokat sújtja, akik számára az otthonfelújítási támogatások nem kínálnak valós segítséget. Az állam az elmúlt években 3000 milliárd forintot költött lakhatási támogatásokra, de a költés jelentős része a lakásvásárlást segítette, nem pedig a szegényebb háztartások lakhatási körülményeinek javítását.
Az uniós kötelezettségek és a jogszabályi kiskapuk
Az EU Energiahatékonysági Irányelve kimondja, hogy a tagállamoknak arányos energiahatékonysági megtakarítást kell elérniük a rászorulók körében. Ezzel szemben a magyar törvények az utóbbi időszakban jelentős mértékben módosultak, lehetővé téve, hogy a források politikailag kedvezőbb, középület-felújításokra kerüljenek átirányításra. A legrosszabb állapotú lakások és az energiaszegénységben élők támogatásának hiánya azt jelenti, hogy a legrászorultabb háztartások egyszerűen lemaradnak a lehetőségekről.
A Habitat for Humanity becslései szerint a lakosság 8-10 százaléka, több százezer háztartás szenved a problémától, akik főként vidéken élnek, rossz energiahatékonyságú lakóépületekben. Ezek a családok gyakran használnak elavult fűtési rendszereket, melyek energiafogyasztási szintje rendkívül magas.
Kirekesztő támogatási feltételek
A támogatási programok hozzáférhetősége sok esetben kirekesztő feltételekkel terhelt. Koritár rávilágított, hogy az állami támogatások, amelyek elméletileg az alacsony jövedelmű háztartásokat célozzák, a gyakorlatban nagyon nehezen elérhetőek a szigorú jogosultsági feltételek miatt. Példáként említhető, hogy a falusi csokhoz először el kell végezni a felújítást, és a támogatás utólag érkezik, továbbá az ingatlanra vonatkozó korlátozások és az adminisztrációs terhek is súlyosbítják a helyzetet.
Innovatív hozzáállások és a személyes támogatás
A Habitat for Humanity legújabb programja, a Falusi LakHatás, kísérletet tesz a megoldások megtalálására. A program célja, hogy egy „egyablakos” támogatási modellt vezet be, amely segíti a háztartásokat a falusi csok igénylésének teljes folyamatában. A tapasztalatok szerint a legnagyobb nehézséget nemcsak az utófinanszírozás, hanem az adminisztrációs kérdések is okozzák.
A program három részből áll: a Habitat előfinanszírozza a munkákat, mentorálja a pályázókat és segít a megbízható kivitelezők kiválasztásában. 2022 végén a program keretében már 86 család részesült támogatásban, amelyek összesen 163 millió forint értékű felújítást valósítottak meg.
A jövőbeli kilátások és szükséges reformok
Annak érdekében, hogy Magyarország elérje a klímasemlegességet 2050-re, évente körülbelül 100 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség. Ehhez viszont elengedhetetlen a lakásállomány felmérése és az átlátható, szociálisan célzott támogatási rendszerek kialakítása. Az információhiány és a bürokrácia csökkentése nemcsak a felújítási folyamatokat segítheti, de a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére is jó megoldás lehet.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/11/05/habitat-for-humanity-lakhatas-energiaszegenyseg
