DONALD TRUMP: ADDIG FOLYTATJUK A MŰVELETEKET, AMÍG MINDEN CÉLUNKAT EL NEM ÉRJÜK
2026. február 28-án az amerikai USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó készenlétben áll az Irán elleni Epic Fury hadművelet támogatására. Az események robbanásának hátterében Izrael és az Egyesült Államok közös offenzívája áll, amely szombat reggel megkezdődött, célja pedig Irán katonai vezetésének „lefejezése” volt. Az Izraeli Védelmi Erők jelentése szerint a harci cselekmények során 30 óra alatt 2000 bombát dobtak le iráni célpontokra.
Irán nem tétlenkedett, sorozatos rakétás és drónos támadásokat indított Izrael, az Egyesült Államok, valamint az Öböl menti olajmonarchiák, így Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ellen. A damaszkuszi hírek szerint Jeruzsálem közelében kilenc ember meghalt, ötven pedig megsérült egy iráni rakétatámadás következtében.
A hadműveletek során három amerikai katona is meghalt, míg öt súlyosan megsérült. Tehran elismerte, hogy az izraeli és amerikai támadások során Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője életét vesztette. Izrael arról számolt be, hogy a támadások során 40 iráni katonai vezető is meghalt, míg Donald Trump 48 vezetőt említett. Trump szerint Irán új vezetői most tárgyalni akarnak vele, az elnök nyitott a párbeszédre, ám a támadások folytatódnak.
Az előző hónapban indított nagyszabású csapatösszevonás során az Egyesült Államok fokozottan készen állt a konfliktusra, azonban a szombati légi offenzíva a várakozások ellenére meglepetésként érte Teheránt, hiszen éppen ekkor folytak a tárgyalások Irán rakéta- és nukleáris programjáról, amelyek tájékoztatás szerint biztatóan haladtak.
Fokozódó feszültségek
A hét elején az amerikai médiában megjelent hírek szerint a Trump-adminisztrációban viták folytak arról, hogy megindítsák-e a támadást Irán ellen. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke figyelmeztette az elnököt, hogy egy ilyen lépés hosszú és kimerítő konfliktust okozhat. Az Egyesült Államok azonban mivel nem készült szárazföldi erők bevetésére, a légicsapásokra összpontosított.
Trump február közepén értesült, hogy az amerikai fegyveres erők készen állnak a csapásra. Az elnök azóta kijelentette, hogy a háború négy héten belül befejeződik, ám számítani lehet további amerikai áldozatokra is. Míg a légicsapások folytatódnak, Trump reméli, hogy Iránban a demokrácia kialakulásához vezetnek az események.
Nemzetközi reakciók
A konfliktus hatására több ország, így az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is nyilatkozatot adott ki, hangsúlyozva, hogy kész lépéseket tenni érdekeik védelmében, és elítélték Iránt a szomszédos országok ellen indított „válogatás nélküli és aránytalan” támadások miatt. Keir Starmer brit miniszterelnök megengedte az Egyesült Államoknak, hogy brit bázisokról hajtsanak végre védelmi intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt a támadásokban.
Az Európai Unió az iráni vezetés elleni szankciókat tervez bevezetni az iráni hatóságok cselekedeteire válaszul, a szankciók célja a regionális stabilitás helyreállítása. Az iráni külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy országának új vezetése pár napon belül megválasztódhat, a válság pedig úgy tűnik, hogy nemcsak regionálisan, hanem globálisan is komoly következményekkel járhat.
Néhány órával a főbb harci cselekmények előtt hackerek értesítéseket küldtek iráni telefonokra, arra felszólítva az embereket, hogy csatlakozzanak a felkelőkhöz, vagy adják meg magukat. A kommunikációs hadviselés ezen formája új vonás a modern háborúban, amely a közvélemény befolyásolásának szándékát célozza meg.
A konfliktus következményei, a halottak és sebesültek számának emelkedése, valamint a katonai cselekmények fokozódása figyelmeztetnek arra, hogy a helyzet drámai fordulatot vehet, a nemzetközi közösség pedig figyelemmel kíséri a fejleményeket.
