Fakták és fikciók a rezsicsökkentésről
A rezsicsökkentés már évek óta a magyar kormány egyik zászlóshajója, rendszeresen kommunikálva a háztartások megspórolt összegeiről. A kormány, úgy állítja, hogy célja a rezsicsökkentés megvédése Brüsszeltől. Nemrégiben Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője a közösségi médiában osztott meg egy bejegyzést, amelyben azt állította, az Eurostat adatai alapján Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi az EU-ban.
Ez a kijelentés valóban felmerül az Eurostat 2025 első felét vizsgáló jelentésében. Azonban, mint ahogy már sokszor tapasztalhattuk, a statisztikákat nem szabad kontextus nélkül interpretálni. A rezsicsökkentés következtében a háztartások valóban kevesebbet fizetnek bizonyos közművekért, ám ez a látszólagos megtakarítás részben a kormány által átvállalt költségekből fakad, amelyek egyébként közpénzként az állampolgárok pénzéből származnak. Az állam a rezsicsökkentési programra csak az év első felében közel 500 milliárd forintot költött.
Az állítás, miszerint Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi, azonban problémás, mivel az egyének által fizetett összeg nagymértékben változhat. A kormány már 2022-ben kénytelen volt módosítani a rezsicsökkentési támogatást, így a kedvezmény már csak az átlagfogyasztás alatti háztartásokra vonatkozik. Ezen kívül a vállalkozások energia költségei Magyarországon az EU-ban a hatodik legmagasabbak, ami végső soron a fogyasztókra is rárakódik a termékek és szolgáltatások árában. Érdemes megjegyezni, hogy a hálózati díjak az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak.
Fontos szempont, hogy nem csupán a költségek mértéke, hanem azok a háztartásokhoz való viszonya is döntő. Bajomi Anna energiaszakértő hangsúlyozta, hogy az alacsony jövedelmű magyar háztartások számára a rezsiszámla jelentős terhet jelent, hiszen 2024-re az energiára költött jövedelmük körülbelül 15%-át teszi ki, a más alacsonyabb jövedelmű kategóriákban pedig ugyanúgy magas a terheltség.
Az állami támogatás terjedelme nemcsak az energiadíjat, hanem a tüzelő anyagok árát is befolyásolja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tűzifa ára drámaian emelkedett az utóbbi években, míg a lakóingatlanok szigeteltsége elmarad az EU átlagától. A Habitat kutatásai alapján a magyar háztartások jelentősen több energiát igényelnek a fűtéshez, mint az EU átlag. Az épületek jelentős része, különösen a családi házak, rossz energetikai besorolással rendelkezik, amely szoros kapcsolatban áll a rezsicsökkentés hatásosságával is. Az emberek sok esetben nem szánták el magukat energiahatékonysági fejlesztésekre, mivel az államilag olcsósított energia nem ösztönözte őket ilyen irányú beruházásokra.
Összességében nehéz azt mondani, hogy a rezsicsökkentés révén Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi. Bár a számlák alacsonyabbak a környező országokhoz képest, a valós helyzet árnyaltabb ennél: a közpénzes kiegészítések és a háztartások terhei együttesen mégis magasabb anyagi megterhelést jelentenek a magyar lakosság számára. Ezt jelzi, hogy a közelmúltban rezsitüntetést szerveztek a Budapesti Elektromos Művek Zrt. épülete előtt, amely a közvélemény feszültséget és elégedetlenséget tükrözte.
Forrás: telex.hu/ellenorzo/2025/12/07/magyarorszag-europai-unio-rezsi-fact-check
