Rendszerszintű problémák a magyar agrár-vidékfejlesztésben
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) legfrissebb jelentése szerint súlyos anomáliák kerültek napvilágra a magyar agrár-vidékfejlesztési támogatások körül. A testület tájékoztatása szerint számos olyan projekt van, amelyet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszíroztak, és amelyek esetében már 2023 és 2025 között megkezdődtek a vizsgálatok.
A bírálat középpontjában olyan beruházások állnak, mint játszóterek, fitneszgépek és lombkoronasétányok, amelyek esetében a testület manipulált közbeszerzési eljárásokat és túlzó árazásokat azonosított. Különösen aggasztó, hogy egy lombkoronasétány körül tarra vágták az erdőt, ami jelentősen aláásta a projekt eredeti céljait.
Az OLAF hangsúlyozta, hogy nem csupán egyedi problémák merültek fel: a pályázati felhívások kezelésével és irányításával kapcsolatos strukturális gyengeségek is felfedezésre kerültek. A felelős hatóságok nem állítottak fel világos, és mérhető követelményeket a projektek fenntarthatóságára vonatkozóan, ez pedig lehetőséget teremtett arra, hogy hasonló fejlesztések redundánsan a ugyanarra a területre összpontosuljanak, ezzel csökkentve a hatásfokot és rontva a költséghatékonyságot.
A pályázatok kezelése nemcsak következetlen volt, hanem jelentős késésekkel is járt, és a megemelkedett építési költségek tovább rontották az ár-érték arányt. Az OLAF közleménye szerint adminisztratív ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek révén körülbelül félmillió eurót sikerült megakadályozni az uniós költségvetésből jogtalan elköltés szempontjából.
Az ügyek vizsgálata alapján nemzeti nyomozások is indulnak, ami újabb figyelmeztető jel arra, hogy a közszolgáltatások és az uniós támogatásokkal való gazdálkodás területén alapvető reformokra van szükség. Például a nyírmártonfalvai polgármester ügyében, aki az ottani lombkoronasétány kapcsán került gyanúba, közel 64 millió forintnyi támogatásért folyamodott, amely részét képezte annak a nagyjából 200 millió forintnyi uniós támogatásnak, amit az OLAF szerint el kellett volna kerülni.
Az OLAF ügyvezető főigazgatója, Salla Saastamoinen, arra figyelmeztetett, hogy a rendszerszintű gyengeségek feltárásával a hivatal ismét bizonyította elkötelezettségét az adófizetők pénzének megóvása mellett. Az ügynökség kifejezetten a csalásokkal, korrupcióval és az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető bűncselekményekkel foglalkozik, és amint lezárja a vizsgálatokat, a további lépésekről az uniós és nemzeti hatóságoknak kell döntenie.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül a második pillér, amelyet az EMVA finanszíroz, különösen fontos a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célok szempontjából. A közelgő, 2028-as költségvetésben a Bizottság a KAP forrásaira is kiterjesztené a jogállamisági feltételrendszert, ami újabb lépést jelent a vidéki közösségek és a környezet védelme érdekében.
Forrás: telex.hu/kulfold/2026/01/09/eu-olaf-emva-nyomozas
