Karácsony Gergely: „Nem hajtunk fejet a kormánynak, hogy visszakapjuk a pénzünket”
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely hétfőn a főváros rendkívüli törvényhozó ülésén hangsúlyozta, hogy nem kívánják tönkretenni a közszolgáltatásokat. Az ülés helyszíne a Kelenföldi busztelep volt, ami már önmagában is szokatlan döntés, ám a főpolgármester elmondta, az extrém helyzeteket extrém helyszínekre kívánják helyezni. Az ülést az indította, hogy Gulyás Gergely miniszter azzal állt elő, hogy a fővárosnak csődöt kellene jelentenie, aminek következtében a kormány hajlandó lenne támogatást nyújtani.
A helyzet valóban kritikus. Az utóbbi években Budapest komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött, és a prognózisok szerint a főváros 33 milliárd forintos deficit bezárásával zárja az évet, ami jogellenes helyzetet okozna. A törvény szerint tilos a munkahelynek nem nulla vagy pozitív zárással végeznie az évet, így ha a deficit valósággá válik, az automatikusan a bankszámla feltételeinek megszüntetéséhez vezetett volna, megakadályozva a várost abban, hogy hitelt kapjon vagy bármilyen bevételt generáljon a következő márciusig.
Ez a helyzet nem keletkezett egyik napról a másikra. Az ellenzéki főpolgármester és csapata a nyár eleje óta különböző formákban kértek támogatást a kormánytól, de semmilyen válasz nem érkezett. A főpolgármester többször is hangsúlyozta, hogy már nem remélhetnek senkitől, csak a kormánytól, ami meglepő, hiszen az elmúlt években éppen a kormányt okolta a főváros pénzügyi nehézségeiért, míg a kormány a főpolgármester inkompetens vezetését hibáztatta.
A tavaszi hónapokban Karácsony Gergely először figyelmeztetett arra, hogy a főváros esetleg csődhelyzetbe kerülhet, mivel a kormány intézkedései jelentősen csökkentették a főváros bevételeit. Az új adatok és jogszabályok bevezetése során különböző adók és támogatások, amelyek korábban a város költségvetésébe folytak, átszivárogtak az állami költségvetésbe. Eközben a fővárosnak fizetendő szolidaritási hozzájárulás is folyamatosan nőtt. Összehasonlításképpen: míg 2018-ban a Fidesz politikusa vezette fővárosnak 5 milliárd forintos (körülbelül 13 millió eurós) szolidaritási hozzájárulást kellett fizetnie, addig 2023-ra ez az összeg 58 milliárd forintra emelkedett.
A szolidaritási hozzájárulás adóját 2012-ben vezették be Magyarországon, annak érdekében, hogy a gazdagabb önkormányzatok hozzájáruljanak a nehezebb pénzügyi helyzetben lévő szegényebb önkormányzatok támogatásához. A hozzájárulás mértéke az önkormányzatok bevételein alapul: minél nagyobb a bevételük, annál nagyobb összeggel járulnak hozzá a központi költségvetéshez.
A főpolgármester emellett rámutatott arra is, hogy az állam a helyi önkormányzatok finanszírozását átlagosan 20%-kal csökkentette, Budapestre nézve pedig ez a szám 30%-ot is elérte.
A nyár elején a főváros vezetése beleegyezett abba, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálja a város működését, aminek eredményeit szeptemberben hozták nyilvánosságra. Az ÁSZ megállapította, hogy a 2020-as évtől a Covid-19 pandemához kapcsolódó gazdasági nehézségeken kívül az emelkedő energiaárak és az infláció mellett a kormány által előírt növekvő költségvetési befizetési kötelezettségek is hozzájárultak a főváros folyamatosan romló pénzügyi helyzetéhez. A legnagyobb teher e tekintetben a szolidaritási hozzájárulás, mely most már 89 milliárd forintra nőtt.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a főváros „technikai csődben” van, és „csődhelyzet fenyegeti a város közszolgáltatások teljesítését”.
Karácsony Gergely többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány milyen összegeket nem fizetett ki a városnak (2023-ra ezt 148 milliárd forintra becsülték). Ezek olyan pénzek voltak, amelyeket az állam korábban megígért kifizetni (pl. hozzájárulás a Lánchíd felújításához, vagy új trolibuszok vásárlása). Idén ez még nehezebb helyzetet teremtett, amikor az állami kincstár többször is figyelmeztetés nélkül vont el összegeket a főváros számlájáról a szolidaritási hozzájárulás adósságának levonására.
A városi tanács hétfői ülésén Karácsony Gergely kijelentette: „Nem hajtunk fejet a kormánynak, hogy visszakapjuk a pénzünket”
A Tisza Párt képviselői távol maradtak az ülésről, kijelentve, hogy „nem hajlandók behódolni a kormány zsarolásának”. Állításuk szerint Budapest nem egy csődbe jutott város, hanem egy zsarolt helyzetben levő metropolisz.
A Demokratikus Koalíció (DK) képviselője, Tibor Déri úgy vélekedett, hogy Budapest nem csődben van, hanem csődbe kényszerítették. Richárd Barabás, a Párbeszéd képviselője a tanácsülésen azt mondta: „Cinikus dolog azt gondolni, hogy kérjük a kormányt, ami miatt a budapesti emberek pénzét elvették”.
A tanács elfogadott egy határozatot, amelyben kimondták, hogy a főváros által tulajdonolt vállalatokat nem lehet állami kézbe venni. Ezen kívül megerősítették a szeptemberben hozott döntésüket is, amely elismeri az Állami Számvevőszék jelentését, s amely megállapította, hogy Budapest év végére összesen csődhelyzetbe kerülhet.
Az ülés után a főpolgármester találkozott a Clark Ádám téren tüntetőkkel. Mielőtt a kormányhivatalhoz vonultak volna, Karácsony hagyott egy rövid beszédet, amelyben bejelentette: „Elfogadtuk, hogy ezt a várost nem hozzák térdre. Budapestnek szabadnak, európainak és egyesültnek kell maradnia, hogy amikor az ország felszabadul az elnyomás alól, legyen hová visszatérni” – mondta.
Mikor a tömeg megérkezett a volt Karmelita kolostorhoz, amely most a miniszterelnök hivatala, egy nő kijött, és átvette a városi tanács határozatát. A tömeg aztán továbbment, ahol Gergely Karácsony újabb beszédet mondott.
„Kérek mindenkit, hogy gondolkodjon el azon, milyen hatással lenne családjára vagy háztartására, ha az ingatlanbérlőjük az utóbbi években huszonötszörösére emelné a bérleti díjat. Nos, pontosan ez történik Budapesten” – mondta.
„Ez akkor történt meg, amikor a főpolgármester nem Fidesz-tag. Valójában azért történik, mert a főpolgármester nem Fidesz-tag. A városra kirótt adóteher huszonötszörösére emelkedett.”
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy csupán azt kérik, hogy „a magyar kormány tartsa be a magyar törvényt”. Véleménye szerint mindaz, amihez az állam az utóbbi években hozzáért, „rothadt és leromlott”. Az egészségügy és az oktatás problémáit hozta fel példaként.
Figyelmeztetett, hogy ha a Budapestnek dolgozó 27 ezer ember januárban nem kapja meg a fizetését, a város megállásához vezethet, ami az egész országot megrázza. A beszéd 20:30 körül zárult, amelyet a tüntetők többsége ezt követően elhagyta a Köztársasági Elnöki Hivatal előtti teret.
Forrás: Telex
