A választói aránytalanságok és a magyar politikai rendszer
Az Alaptörvény szerint a választópolgároknak az országgyűlési választások során általános és egyenlő választójog illeti meg, azonban a gyakorlatban ez az egyenlőség nem teljesül maradéktalanul. A Fidesz parlamenti többsége 2024 végén demográfiai változásokra hivatkozva átrajzolta a választókerületek térképét, de ennek ellenére továbbra is fennállnak aránytalanságok, amelyek következtében például egy Tolna vagy Somogy vármegyei választó szavazata április 12-én lényegesen többet ér, mint egy budapesti választóé.
Elemzések szerint a választókerületi beosztás úgy alakítja a választási eredményeket, hogy például a Tisza régió csak akkor tud több mandátumot szerezni a Fidesznél, ha legalább öt százalékpontos előnyt ér el. Orbán Viktor pártelnök áprilisi mezőtúri fórumán egyértelműen rávilágított: a rendszer a győzelmeket felnagyítja és így elbillenti a mérleg nyelvét a kormánypárt felé. Megjegyzése szerint több korábbi választáson a Fidesz úgy szerzett kétharmados többséget, hogy a szavazatok közötti különbség nem volt ekkora, mint amit az eredmény mutatott.
A választókerületek jelenlegi helyzete
Az országgyűlés 199 képviselőjéből 106 közvetlenül választókerületekből nyer mandátumot, így döntő kérdés, hogy a különböző pártok hány helyen tudnak győzedelmeskedni. A Political Capital szakértője, László Róbert hangsúlyozta, hogy lehetetlen biztosítani ugyanakkora szavazó számot minden választókerületben, mivel a választók számának folyamatos változása miatt ezt nem lehet pontosan meghatározni. A Nemzeti Választási Iroda hetente teszi közzé a választópolgárok aktuális számát, részletezve a választókerületek bontását.
A Velencei Bizottság ajánlásai szerint az egyéni választókerületek lakossága legfeljebb 10 százalékkal térhet el az országos átlagnál, azonban Magyarország esetében ez a szabályozás nem érvényesül. A felnagyított eltérések és a jogszabályok rugalmassága lehetővé teszi akár 20 százalékos eltérést is, ami komoly anomáliákhoz vezetett a választási rendszerben. Róbert kiemeli, hogy a választójog egyenlősége csorbul, ha egy választó szavazata sokkal többet ér, mint egy másik választóé.
A közelmúlt választási eseményei
2010 előtt Magyarországon nem léteztek irányelvek a választókerületek lélekszámára vonatkozóan, így a mostani aránytalanságok még inkább kiugróan magasak voltak. Az új választókerületi beosztás sikertelensége a 2022-es országgyűlési választás során manifesztálódott, ahol több Pest megyei körzetben is 20 százaléknál nagyobb arányú eltérés mutatkozott az országos átlagtól. Például a Pest megye 5-ös választókerületében 97 639 választónak volt lehetősége szavazni, míg a Dombóvár központú Tolna 2-es körzetben mindössze 58 630 választó vett részt a választáson, alig a 20 százalékos határértékig eljutva.
A választási rendszer jövője
2024 végén a Fidesz javaslatára átrajzolták a választókerületek térképét, amelyben jelentős változások történtek Budapesten és Pest vármegyében. E változtatásokkal a kormányzó párt továbbra is előnyben részesíti a kedvező választókerületeket, míg a nagyobb ellenzéki szavazóközönségek kiszorultak az aránytalanságokból. A választási földrajz javaslatai alapján a jövőbeni választások során korrekciókra lenne szükség, hogy a választási egyenlőséget jobban biztosítani lehessen, és csökkentsék a jelenlegi aránytalanságokat.
Az ilyen mértékű választói aránytalanságok mellett a győzteskompenzáció intézménye is tovább növeli a Fidesz parlamenti mandátumainak számát. A választási rendszer fenntartása azonban éveken át tartó viták és közéleti megmozdulások tárgyát képezte, melyek középpontjában a választói jogok egyenlősége és a demokratikus képviselet áll.
