Vita robbant ki Gyulafehérváron a magyarországi támogatás miatt
Gyulafehérváron heves vita alakult ki a helyi önkormányzat ülésén, amely az önkormányzati testület előtt álló „Principatus: Erdély, az aranykortól a hanyatlásig” elnevezésű projekttel kapcsolatos magyarországi támogatás körül forgott. A magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium a Bethlen Gábor Alapon keresztül körülbelül 28 ezer eurós (11 millió forintos) támogatást biztosított a projekthez, amely az erdélyi fejedelemség történetének modern bemutatására vonatkozik.
A vita középpontjában álló épület, a gyulafehérvári fejedelmi palota, amely az erdélyi fejedelemség történelmének egyik legfontosabb helyszíne, már két éve műemlékként működik. Az épületben, amely a 16–17. században a fejedelemség vezetőségének központját alkotta, a politikai elit gyűlt össze, beleértve a híres Bethlen Gábort is. A palota látogatói már több tartalmas kiállításon vehettek részt, és a múzeum folyamatosan új tárlatokkal bővül, így érkezik a P.R.I.N.C.E. kiállítás is, amely jövő ősszel nyílik meg.
Az önkormányzat által megálmodott új kiállítótermek célja, hogy a 17. századi erdélyi fejedelemség történetét gazdag digitális tartalommal mutassák be, így a tervezők kevesebb statikus kiállítási tárgyat, hanem interaktív elemeket és eredeti műtárgyakat képzeltek el. A projekthez elsőként romániai forrást kerestek, azonban az AFCN-nél benyújtott két pályázatot elutasították. Végül a Bethlen Gábor Alap nyújtott segítséget, azonban ezt az önkormányzatnak ratifikálnia kellett, ami nem ment zökkenőmentesen.
Az AUR (Románia Egyesítéséért Szövetség) helyi képviselői a 2024-es önkormányzati választásokat követően felemelték szavukat, mondván, hogy a magyar állami támogatás elfogadása nem csupán egy rutineljárás, hanem a nemzeti szuverenitás megkérdőjelezése. Álláspontjuk szerint a város nem állhat be a magyar befolyás alá, és a költségeket saját forrásaikból kellene fedezniük. Az AUR tanácsosai azzal vádolták a város vezetését, hogy alárendeli magát a magyar államnak, s ebből kifolyólag a támogatást is el kellene utasítaniuk.
Az AUR képviselője, Mircea Trifu, a magyar kormány erdélyi befolyását bírálta, és szerintük a kulturális támogatások hosszú távú politikai célokat szolgálnak, amelyek identitáspolitikai következményekkel járhatnak. Ezt követően a nemzeti liberális párt tagjai, élükön Gabriel Pleșa polgármesterrel, megvédték a projektet, hangsúlyozva, hogy a fejedelmi palota európai jelentőségű műemlék, és minden támogatás, függetlenül annak forrásától, szervesen hozzájárul a kulturális örökség megőrzéséhez.
Az önkormányzatban folyó vita egyre személyesebb hangvételűvé vált, kritizálva a politikai pártok kibékíthetetlen ellentéteit. Voicu Paul PSD-s tanácsos a gyakorlati szintre próbálta visszaterelni a diskurzust, kijelentve, hogy a kulturális örökség bemutatása nem jelent politikai revíziót, és egy intézmény nem mondhat le a külső forrásokról. Az ülés során megjegyzésekkel éltek az aktuálpolitikai eseményekre is, például quippelték George Simion nemrégiben tapasztalt amerikai látogatását.
A végső szavazás során végül csupán a vita feszültségeit tükrözve fogadták el a projektet, amely bemutatja, mennyire megosztó tényező a magyarországi támogatás Erdélyben. Az Orbán-kormány folyamatosan növekvő befolyása a térségben sok helyi közösségben ellenérzést vált ki, mivel a román állam által nem támogatott vagy hiányzó finanszírozások pótlása mellett a magyar állami támogatások átláthatósága is kérdések elé állítja a helyi közösségeket.
Román ésszerűség szerint a magyar támogatások párhuzamos állami infrastruktúra építésének tűnnek, míg a magyar narratíva szerint a felelősségvállalás a határon túli közösségek iránt, ahol a többségi kormány nem képes megfelelően eljárni. E két értelmezés közötti feszültség pedig továbbra is élénk vitákat szül helyi szinten, ahogy az most is megmutatkozott Gyulafehérváron.
