A NER uralma a bányászatban
Az elmúlt másfél évtized alatt a közbeszerzési eljárások egyértelműen a Fidesz-közeli vállalatok kezébe kerültek, különösen a gyorsforgalmi utak építése terén. A Duna-csoport, Szíjj László autópályás birodalma, dominálja az összes jelenlegi autópálya építést Magyarországon. Összesen 609 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat, amelyek az adófizetők pénzéből készülnek.
Elemezve a közbeszerzéseket
Az M6-os szakasz kivételével, amely az átadásra kerülő gyorsforgalmi utak esetében csak kormányközeli koncessziós vállalatok tulajdonlásában van, nem találkozunk más cégek közbeszerzéseivel. A bányászati engedélyek kibocsátása szorosan összefonódik a közbeszerzési eljárásokkal, így egyre világosabbá válik, hogy mely cégek dominálják az út- és vasútépítésekhez szükséges alapanyagok kitermelését.
A bányászati hozzáférés és az engedélyezés
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága adatbázisa szerint a 2012-2014 közötti időszakban a NER-es cégek teljesítménye elképesztően megugrott. Mészáros Lőrinc és Szíjj László csoportosulása kiemelkedő szereplő lett a piacon. Azonban a bányászati engedélyek időben való megérkezése, amely gyakran a közbeszerzési eljárásokat követi, továbbá az elosztás aránya csak emeli a NER cégek befolyását.
Érdekességek a kitermelési adatok tükrében
A bányászati adatbázis megmutatja, hogy a kormányhoz közeli cégek részaránya felerősödött, miközben a külföldi vállalatok, mint például a francia Colas és a német/osztrák Bilfinger Berger, korábban domináló szerepét elveszítették. Az utóbbi évek tendenciái alapján a magyar állami építési megbízások 2021 után a Duna Aszfalt kezébe összpontosulnak, ezzel szemben a külföldi cégek szinte eltűntek a versenyből.
A konzorciumok és a fővállalkozók szerepe
A konzorciumok irányítását a fővállalkozók végzik, ám a bányanyitási engedélyek jellemzően nem a fővállalkozókhoz, hanem az alvállalkozóikhoz kötődnek. Ezért a fővállalkozók név mögött rejlő profitgenerálás sok esetben csak egy újabb köntösbe burkolt állami közbeszerzési mechanizmusként működik.
Az építőipari szektor csökkenése
Kiderül, hogy a legtöbb közbeszerzéshez elképesztő nyereséget elérő NER-közeli cégek, mint például a Duna Aszfalt, nem tudták kivédeni a nemzetközi és hazai piaci nehézségeket. Az uniós támogatások elapadása következtében az építési dinamika jelentősen csökkent, a kormányközeliek dominálása ennek ellenére nem járt érdemi teljesítménynövekedéssel.
Jövőbeli kilátások
A jövőbeni fejlemények nagymértékben függnek az új engedélyek kiadásától. A NER-hez köthető cégek így próbálják elhárítani az egyre csökkenő állami megrendeléseket, és egyre inkább megpróbálnak a piaci verseny küszöbére helyezkedni. Az építőipar átalakulása tehát nemcsak a vállalatok bányászati teljesítményét, hanem a társadalmi igazságtalanságokat is fényre hozhatja.
Forrás: telex.hu/g7/2025/10/09/gyorsforgalmi-utak-ner-cegek-banyak-celkitermeles-dunaaszfalt-colas-strabag
