Bajban a Kormány: 6000 Milliárdos Hitelkérelem Jogállamisági Okokból
A magyar kormány 17,4 milliárd eurós hitelkérelme, amely több mint 6600 milliárd forintnak felel meg, jogállamisági okok miatt feltételességi eljárás alá eshet – figyelmeztetett Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési politikáért és csalás ellenőrzéséért felelős tagja egy, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottságának ülésén. Az Európai Parlament (EP) figyelmét felkeltette, hogy eddig csak a magyar kormány ellen indítottak ilyen eljárást, és a következmények komolyak lehetnek a befagyasztott források szempontjából.
Az EP ülésén Daniel Freund, a zöldpárti képviselő, rámutatott a legutóbbi jelentésre, amely szerint Magyarország jogállamisági helyzete tovább romlott. A pénzügyi nyomás ugyanakkor lépésről lépésre enyhül, miután néhány befagyasztást feloldottak, azonban ezzel együtt egy részforrás már elveszett.
A magyar kormány számára az eddigi 16,2 milliárd eurós védelmi ipari kölcsön közel 6400 milliárd forintnak megfelelő részét is megkaphatja, ami a harmadik legnagyobb támogatás az uniós országok között. A 4iG például jelentős haszonélvező lehet, sőt, közel áll Orbán Viktorhoz, ami újabb kérdéseket vet fel az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban.
A már ismert jogi eljárásokról és az EU költségvetésére gyakorolt hatásokról beszélve Serafin emlékeztetett, hogy az uniós jog sértése nem elégséges indok a befagyasztásokra; azokat olyan jogsértések indokolhatják, amelyek közvetlenül a közösségi költségvetést érintik. Vásárlási joghézag, mint például a lengyel és magyar kormány perére való hivatkozás, a jogállamisági feltételességi eljárás ellen irányult és 2022 februárjában megbukott.
A magyar hatóságokkal való párbeszéd iránti elkötelezettségét Serafin a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyével azonosította; a magyar kormány nem teljesítette az EU által megfogalmazott elvárásokat, amelyek meghatározzák a feltételességi eljárás folyamatát.
A kekvákkal kapcsolatos intézkedések miatt a magyar kormány tavaly januárban jelentette be a tárgyalások leállását, és új törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyet az Európai Bizottság elutasított. Az ún. feltételességi eljárás olyan támogatások, mint például a 6,4 milliárd eurós felzárkóztatási támogatás, befagyasztását eredményezte, melyeknek jelenleg 17 feltétele van.
Serafin kiemelte: a SAFE néven ismert segélyezési program is a feltételességi eljárás alá tartozhat, hiszen a magyar kormány külön üléseken tartózkodott a program jóváhagyásától. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója kifejezte, hogy a kormány nem kér a programból, annak ellenére, hogy a jövőbeli kölcsönök elérhetősége már részlegesen megkérdőjeleződött.
Nagy Márton, a gazdasági miniszter az eltelt időszakban megerősítette, hogy a kormány bejegyzett egy 17,4 milliárd eurós tervet, hogy lehessen ráhúzni azoknak a szerződéseknek a benyújtását, amelyeket az uniós hatóságok esetleg nem fognak jóváhagyni. Kiemelte, hogy a SAFE-program maradéktalan finanszírozásával elkerülhetők a magasabb piaci kamatok, és növelheti Magyarország mozgásterét.
Kaja Kallas, az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, figyelmeztetett arra, hogy a SAFE-t nem pusztán kötvények helyettesítésére akarják használni, bár a pontos feltételek még nem kerültek nyilvánosságra. Serafin meghallgatásán felvetődött, hogy ez az eljárás részleges befagyasztást eredményezhet, amely nagymértékben kihat a jövőben a magyar kormány finanszírozási lehetőségeire.
Jelenleg az uniós hatóságok az igényelt terveket elemzik, és a várakozások szerint januárra készülnek a végleges értékelésekkel.
