A szolidaritási hozzájárulás megkérdőjelezése
Az Országos Bírói Tanács (OBT) egy újabb fontos lépést tett, amikor arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg részben egy kormányrendelet szabályait, amelyek megtiltják az önkormányzatok számára a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek indítását. Ez a kérés a Hvg cikkére hivatkozva került nyilvánosságra, és jelentős jogi következményekkel bírhat a helyi önkormányzati joggyakorlat szempontjából.
A beadványt Pecsenye Csaba, az OBT elnöke nyújtotta be, aki hangsúlyozta, hogy a kormányrendelet a bírák véleményalkotási jogát figyelmen kívül hagyja, ami az Alaptörvény védelmét is sérti. Több jogász is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a rendelet veszélyezteti a bírói függetlenséget, míg Sulyok Tamás köztársasági elnök e kérdésben egyelőre nem foglalt állást.
Az OBT által kért három rendelkezés megsemmisítése közé tartozik az a szabály, amely kimondja, hogy a közigazgatási perek szabályait a kormányrendeletek keretein belül kell értelmezni, továbbá az a rendelkezés, amely lehetővé teszi az önként be nem fizetett hozzájárulás azonnali inkasszálását, és végül az, amely megtiltja az önkormányzatoknak a perindítást a szolidaritási hozzájárulás ügyében.
Budapest harca a szolidaritási hozzájárulás ellen
Ez a kormányzati lépés gyakorlatilag Budapest jogorvoslati lehetőségeit korlátozta, hiszen a főváros már keresett jogvédelmet a bíróságtól, amikor a kormány döntése érvénytelenítette a folyamatban lévő ügyüket. A szolidaritási hozzájárulás jogossága melletti jogi vita már évek óta tart, a főváros vezetése pedig vitatja az elvonás jogszerűségét.
2023 januárjában Budapest pert indított az éves befizetési kötelezettség miatt, amely során a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletben állapította meg, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot a főváros számlájáról, és további 6 milliárd forint kamatot is. Ezt követően az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely végül a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, megerősítve a Fővárosi Törvényszék döntését.
Alkotmánybíróság döntése
A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybíróság elé is került, ahol a testület január végén nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a bíróság döntése nem foglalkozott érdemben a Fővárosi Törvényszék által felvetett alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályokkal, így Budapest folytatta a jogi küzdelmet a szolidaritási hozzájárulás jogszerűségének megkérdőjelezése érdekében.
