A negyedik bizalmatlansági indítvány elutasítása az Európai Bizottság ellen
Az Európai Parlament legutolsó ülésén, csütörtökön, elutasították az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt. Ez az elmúlt egy évben már a negyedik próbálkozás volt, amely nem járt sikerrel. Az első indítvány, amelyet 2025 júliusában terjesztettek elő, 175 igen, 360 nem és 18 tartózkodás mellett bukott el. Ezt követően, tavaly októberben, egy szélsőbaloldali kezdeményezés szintén elvetésre került, 133 támogató és 383 ellenző szavazattal, a tartózkodások száma pedig 78 volt. Párhuzamosan egy fideszes frakciótól érkezett javaslat is, amely 179 igennel, 378 nemmel és 37 tartózkodással fejeződött be.
A mostani bizalmi indítvány, amely főként a Patrióták Európáért (PfE) frakció eredményezte, már csak 165 igennel, 390 nemmel és 10 tartózkodással zárult le. Ez a számok alapján a legnagyobb elutasítási arányt mutatta, mivel a korábbi kezdeményezésekhez viszonyítva alacsonyabb volt az igen szavazatok száma.
A bizalmatlansági javaslat célja és következményei
A bizalmatlansági indítvány célja nem csupán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének leváltása lett volna, hanem a teljes bizottság megbuktatása is. A Bizottságban minden tagállam küld egy-egy biztos képviseletében, Magyarország esetében Várhelyi Olivér jelölésével, akit Orbán Viktor állított a tavaly újjáalakult bizottság tagjának.
A javaslatot a PfE frakció tagjai írták alá, köztük Gál Kinga, a frakció első alelnöke, aki a Fidesz–KDNP küldöttségét is vezeti. Az előző próbálkozásokkal ellentétben most kevesebb képviselő foglalt helyet a teremben, Simon Šefčovič kereskedelmi biztos képviselte Von der Leyent, aki nem volt jelen az indítvány vitáján. A javaslat a Mercosurral kötött szabadkereskedelmi egyezmény ellenérvével indokolták, ami szerinte veszélyeztetné a mezőgazdasági ágazatokat.
Politikai feszültségek a szavazás előtt
A szavazás előtt a Tisza Párt jelezte, hogy távol marad a voksolástól, mivel a bizalmatlansági indítványt a gazdák számára hátrányos Mercosur egyezmény indikálta. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője kifejtette, hogy a javaslat már okafogyottá vált, mivel a párt előzőleg egy néppárti javaslattal megakadályozta az egyezmény hatályba lépését.
Menczer Tamás, a kormánypártok kommunikációs igazgatója a Tisza helytelen döntését bírálva megjegyezte, hogy a távolmaradásukkal a gazdák érdekeire nézve tettek kárt. A szavazás során a Fidesz–KDNP delegációja hangsúlyozta, hogy a tét óriási, hiszen az egyezmény és Von der Leyen politikája a magyar gazdák jövőjére is kihat.
A különböző frakciók és vélemények
Dobrev Klára, a DK elnöke ezzel szemben az indítvány elutasítása mellett érvelt, kifejtve, hogy az egyezmény a magyar munkavállalók számára előnyöket hozhat. Az egyezmény szerinte esélyt adna Európának arra, hogy egységesen lépjen fel globális kereskedelmi kihívásokkal szemben, mint például Donald Trump vámháborús fenyegetései.
Von der Leyen a szavazás dátumában nem kommentálta a bizalmatlansági indítvány elutasítását, ami újra teret adott a politikai feszültségeknek a bizottságbeli döntéshozatalban.
A Mercosur-megállapodás jövője
A Mercosur-megállapodás a jövőbeni ratifikálás előtt áll, amelyet a magyar kormány nem tervez elfogadni. Az egyezmény két részből áll, az országok teljes ratifikációját igényli ahhoz, hogy életbe lépjen, és hozzá kapcsolódik az ideiglenes szabadkereskedelmi megállapodás is, amely elvben már korábban is érvénybe léphetne, de a tagállamok egyetértésével. Az eljárás tehát a következő hónapokban tovább bonyolódhat, a feszültségek pedig csak fokozódhatnak, ahogy a politikai táj keskeny határvonalai mentén egyre élesebbé válnak.
