A menedékjog ügye tovább mélyítheti a már amúgy is feszültségekkel terhelt magyar-lengyel kapcsolatokat
A menedékjogi kérelmek ügye újabb krízishelyzetet generálhat a mélypontján lévő magyar-lengyel kapcsolatokban. Zbigniew Ziobro, a volt lengyel főügyész és igazságügyi miniszter budapesti menedékjog-kérelmével ismét a figyelem középpontjába került. Az értesülések szerint Ziobro politikai menedékjogot kapott Magyarországon, amely már önmagában is éket ütött a Varsó és Budapest közötti viszonyba.
Már december közepén Panyi Szabolcs, a VSquare oknyomozó újságírója arra figyelmeztetett, hogy Magyarország újabb lengyel állampolgároknak adhat menedékjogot, a lengyel média pedig arra tippelt, hogy a menedékjogot kérők a volt PiS-exminiszter és házastársa. A magyar EU-képviseletet értesítették, hogy a menedékjogot megkapták, de hivatalosan még nem közölték a nevek megerősítését Tusk kormányának részéről.
Wieliński, a Gazeta Wyborcza főmunkatársa szerint a Tusk-kormány visszavágásait lehet prognosztizálni a helyzetre, amely akár a magyar nagykövet nemkívánatosnak nyilvánításához is vezethet. A helyzet érzékenységét tovább fokozza, hogy a lengyel hatóságok már próbálják kizárni a kölcsönös diplomáciai kapcsolatokban a magyar nagykövet részvételét.
Ziobro vádjai és politikai menedékjog iránti kérelme
Ziobro 26 bűncselekménnyel néz szembe, a leglényegesebb vádpont pedig a bűnszervezet létrehozása. Ha átállítják az ítéletet, akár 25 év börtönt is kaphat. A legnagyobb vád az, hogy a bűncselekmények kárvallottainak helyreállítására létrehozott Igazságügyi Alapból illegálisan vont ki pénzeket, amelyeket politikai szövetségeseihez csatornázott. Az állítások szerint az ő kezében 150 millió złoty, ami körülbelül 13,8 milliárd forint, sikkasztásának árnyéka is ott lebeg.
Mellett szólt, hogy a vádak többsége az Igazságügyi Alap pénzével történt visszaélésekhez kapcsolódik. A lengyel hatóságok az alapot az áldozatsegítő program keretében hozták létre, de az állam sok esetben nem tudta teljesíteni a bűncselekmények kárvallottainak kompenzálását.
Politikai következmények és a nemzetközi jogi helyzet
Wilenski kiemeli, hogy a politikai menedékjog iránti kérelmek dömpingje nemcsak a magyar-lengyel viszonyrendszerre van hatással, hanem a kormányzati illetékesek is feltehetik a kérdést: mi lesz ezekkel a politikai menedékjoggal kapcsolatos döntésekkel, ha a lengyel kormány visszatér a hatalomba.
Ziobro védekező álláspontja az alaptörvény védelme köré is épül, miszerint Magyarországon nem számíthatna tisztességes tárgyalásra. Kérdése jan. 15-én egy lengyel bíróság előtt került a porondra, ahol a bizonyítékok alapos áttekintését sürgeti.
Továbbá a menekültek jövője
Az ügy körüli feszültség valószínűsíti, hogy számos más politikai szereplő is hasonlóképp folyamodik politikai menedékjogért Magyarországon. Marcin Romanowski volt igazságügyminiszter-helyettes már korábban megkapta a védett státuszt, őt egyebek mellett 11 vádpontban vádolják.
A magyar kormány lépései mindezt figyelembe véve komoly kihatással lehetnek a közép-európai politikai tájra, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az EU-n belüli együttműködés már most is a legrosszabb állapotát éli, a partneri viszonyok egyre inkább perforálódnak. Az események jelentős hatással lehetnek a jövőbeni kereszténydemokrata politikai formációkra is, ezáltal a lengyel politikai elit és Tusk kormányának hitelességére.
Ez a helyzet nem csupán a két nemzet közötti bizalom erózióját mutatja, hanem a jogállamiság és demokratikus normák iránti elköteleződést is forrását képezi a feszültségek fokozódásához.
Forrás: Telex
