A Shell és az Erste Bank – Politikai Törésvonalak
Orbán Viktor az évértékelője során éles hangon kritizálta a Shell-t és az Erste Bankot, mondván, hogy e két nagyvállalat már szövetségben áll a brüsszeli elit hátterében, és készül a kormányalakításra. A politikai szócsata élesedésével a miniszterelnök a „halál vámszedői” kifejezéssel illette őket, kijelentve, hogy a háborúból profitáló szereplők a magyar háztartások szenvedései felett napi rendszerességgel átgázolnak.
A Shell elleni vádak szerint a vállalat törekvése, hogy Magyarországot leválassza az olcsó gázforrásokról, komoly következményeket vonhat maga után, hiszen ez a lépés súlyosan érintheti a magyar háztartások energiaellátását. Az Erste-bankot pedig a miniszterelnök úgy jellemezte, mint olyan entitást, amely nem valódi emberi értékek mentén kérdez, csupán a profit maximalizálására fókuszál, figyelmen kívül hagyva, hogy évente közel 400 ezer ember részesül kedvezőtlen hatásokban a gazdasági intézkedések miatt.
Fokozódó Feszültségek
Érdekes, hogy a kormány időpontjaiban, például 2025. szeptember 9-én Szijjártó Péter éppen ellenkezőleg nyilatkozott: egy hosszú távú földgázvásárlási megállapodás aláírása után a Shell-t megbízható partnernek minősítette. A váltás, amit a kommunikációs stílusukban bemutatnak, arra utal, hogy a kormány folyamatosan átgondolja, milyen irányba tereli a gazdasági és politikai diskurzusokat.
Szijjártó kifejtette, hogy a Shell „a bizalomra és a fenntartható növekedés iránti elkötelezettségre” építve már egy évszázada van jelen Magyarországon, és hogy a kapcsolatuk megbízható alapokon áll. Most azonban a korábbi dicséretek csökkennek, a hangsúly a kritikákra helyeződik, ami politikai fordulatot jelöl.
Elismerések és Hatások
A legnagyobb ellentmondás a politikai diskurzusban az, hogy az Erste Bank vezetőjének, Friedrich Rödlernek, egy magas állami kitüntetést adományozott Varga Mihály a múlt év júniusában, méghozzá a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Miközben a kormány korábban elismerte az Erste szerepét a gazdasági fejlődés elősegítésében, a jelenlegi váltás világosan mutatja, hogy az e körüli diskurzus csapdájába került.
2023 végén a kormány még arról számolt be, hogy a Magyarország és az Erste között stabil és sikeres együttműködés alakult ki. Az elismerések közben a narratíva drámaian megváltozott; a retorika a gazdasági növekedés védelme és a családok támogatása helyett már a háború és a pénzkeresés küzdelméről szól.
Ez a politikai tornádó tehát arra utal, hogy a gazdaságpolitikai kapcsolatok nem csupán a piaci realitások mellett egy sor politikai döntés és érdekérvényesítés kölgöke alatt is működnek, valamint újra kérdőjelezik a bizalom alapjait a multinacionális cégekkel szemben.
