Béla Tarr, a legendás magyar filmes, 70 éves korában elhunyt
Szomorú hírt közölt a családja: Béla Tarr, a neves magyar filmrendező, korán reggel elhunyt egy hosszú, súlyos betegség után. A gyászoló család kérte a sajtó és a nyilvánosság megértését, és azt, hogy ne közelítsenek hozzájuk nyilatkozatokért ebben a nehéz időszakban.
Béla Tarr 70 évesen távozott el. Ő volt a magyar filmkultúra megkerülhetetlen alakja, a leginkább elismert magyar rendező, aki olyan filmeket alkotott, mint a Satantango és a Werckmeister Harmonies, melyek mára már mítikus státuszt nyertek. 2012-ben vonult vissza a rendezéstől, miután bemutatta a Torinoi lovat, viszont aktívan részt vett a filmvilágban, és különféle művészeti projektek keretében installációkat készített, valamint filmes kurzusokat tartott világszerte.
Nemzetközi elismertsége és díjai
Nem vitás, hogy Béla Tarr nemzetközi hírnevének és elismerésének mértéke páratlan volt. Filmjeit számos filmfesztiválon bemutatták, és számos díjat nyert el. Két filmje, a Werckmeister Harmonies és a Satantango, szerepelt azon a listán, amelyet a Sight & Sound című rangos filmszakmai folyóirat készít el tízévente, filmesek, szakértők és újságírók véleménye alapján. A Werckmeister Harmonies a 243., míg a Satantango a kritikusok listáján a 78. helyen állt.
A magyar filmes közéletben számos elismerést kapott, többek között a Béla Balázs-díjat 1983-ban, a Kossuth-díjat 2003-ban, valamint 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendje középkeresztjét. 2010-ben a Magyar Kultúra Nagykövete címet nyerte el, és 2012-ben a B. Nagy László-díjat vehette át a magyar filmes kritikusoktól. 2011 és 2023 között a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották. Művészetét több külföldi kitüntetés is elismerte, többek között a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díját, a francia művészeti és irodalmi rendet, valamint számos életműdíjat nemzetközi filmfesztiválokon.
Önmaga és a filmkészítés kérdései
„Nem tudom megválaszolni, miért folytatom a filmes munkát egy látszólag értelmetlen világban, harminckét éves koromban. Csak azt tudom, hogy ha nem készíthetek filmeket, ha nem engedik meg nekem, ha nem kapom meg a bizalmat és a pénzt, amire szükségem van, akkor azt érzem, hogy nem létezem,” mondta egy francia újságíró kérdésére az 1980-as években.
Béla Tarr 1955-ben született Pécsen. Apja, Tarr Béla Sr. díszlettervező volt, míg édesanyja, Mari Tarr, színházi súgó, aki a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjének kitüntetettje. Tizenévesen shipyard assistant-ként és portásként dolgozott, majd a középiskola után néhány évvel, 22 évesen készítette el első játékfilmjét, ezzel ő lett a legfiatalabb elsőfilmes rendező a magyar film történetében. A Családi tűzfészek című dokumentum-játékfilm, amelyet a Béla Balázs Stúdióban forgattak, forgatókönyv nélkül készült, amatőr színészekkel.
Filozófia és alkotások
Tarr az 1981-es Filmvilág magazinnak adott interjújában kifejtette: „Nem hiszek a hollywoodi filmek őszinteségében vagy hitelességében, csupán abban, hogy a valós embereket őszintén és igazán kell ábrázolni az ezüst vásznon.” Második játékfilmjének, a Szabadgyalognak (The Outsider) az előkészítése alatt foglalkozott a szocialista társadalom mobilitásával és a dolgozó osztály mindennapi életével. Ezen a filmen dolgozott először feleségével és társ-rendezőjével, Ágnes Hranitzkyval, aki asszisztens rendező és vágó volt. Tarr még főiskolás volt, amikor elkészítette a Szabadgyalogot.
„Úgy gondolom, hogy életem során csak egy megszállottságom volt: nem nyugszom, amíg a szereplő személyisége át nem kerül a vászonra,” mondta a 1990-es években.
A Panelkapcsolat című filmjében a dolgozó osztály miliőjét továbbra is megőrizte, de a színészeket profikra cserélte: Pogány Judit és Koltai Róbert játszották a házaspárt, akiknek nyomorúságos mindennapi életét hosszú, fekete-fehér jelenetekben figyelhettük meg.
Megújulás és a filmjei hatásai
A Tavaszi Almanach, amely folytatta a közösség claustrofóbiás drámáját, még inkább intenzívebb és stilizáltabb lett, a színes felvételek teszik elkülöníthetővé, és olyan színészek szerepelnek benne, mint Hédi Temessy és Székely B. A Tavaszi Almanach Tarr stúdiójához kapcsolódva készült, de a magyar állam végül bezárta a stúdiót, és Tarr és Hranitzky Berlinbe költöztek.
Az 1980-as években Tarr színészként szerepelt két filmben is, amelyet kollégái készítettek: a Kutya éji dalában (Gábor Bódy rendezésében) és a Szörnyek évadjában (Miklós Jancsó rendezésében). Ezek után készítették azt a filmet, amely a leginkább kapcsolódik az ő nevéhez, a Kárhozatra.
A 1988-as Kárhozat hozta össze azt a csapatot, amely gyakorlatilag meghatározta Béla Tarr filmjeit a visszavonulásáig: Medvigy Gábor kontrasztos fekete-fehér képei, Víg Mihály zenéje, és Krasznahorkai László prózája, valamint a melankolikus és elnyomó atmoszféra.
A befejezés és az életmű értékelése
A Torinoi ló valóban egy apokaliptikus víziót vázolt fel, ahol a kutak kiszáradnak, a fények kialszanak, az emberi kapcsolatok megszűnnek, végül csak a sötétség marad. Tarr tartotta a szavát, miután befejezte a hosszú játékfilmkészítést; bár készített rövidfilmeket és installációkat, soha többé nem rendezett játékfilmet. Történeteit a világ különböző pontjain továbbra is megörökítette, és a Magyar Filmarchívum segítségével több filmjét visszaállították, amelyeket filmfesztiválokon és mozikban vetítettek világszerte.
2023-ban elnyerte az Európai Filmakadémia Életműdíját, és 2025 februárjában a 44. Magyar Filmhét keretein belül szintén Életműdíjat kapott. Későbbi életében Tarr több magyar filmes támogatásában is részt vett, gyakran producerként szerepelt a filmjeik kreditjeiben, ezzel is segítve a fiatal tehetségeket.
„A film még mindig a hetedik művészet és része a magyar kultúrának, ezért a hatalmon lévő kormány dolga, hogy támogassa és segítse a normális munkakörülmények megteremtését,” nyilatkozta Tarr egy Klubrádiós interjúban. Az utolsó megjelenése a Beton.Hofi zenés videójában volt, amelyet Ladányi János rendezett.
A Béla Tarr életművére való emlékezés nem csupán a filmes világban, hanem a magyar kultúrában is maradandó hatású. Művészete és hozzájárulása a filmművészethez örök érték.
Forrás: telex.hu/english/2026/01/06/tarr-bela-has-died
