Lejárt a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás az USA és Oroszország között
Február 5-én véget ért az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új START szerződés, amely a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentését célozta meg. Az orosz külügyminisztérium közlése szerint, miután nem érkezett hivatalos válasz az Egyesült Államoktól a szerződés további betartására tett javaslatukra, Moszkva úgy értékeli, hogy a felek mentesülnek a megállapodás betartásának kötelezettsége alól, és ezáltal joguk van a további lépések meghozatalára.
Az Új START szerződést 2010. április 8-án Barack Obama és Dmitrij Medvegyev írták alá Prágában. A megállapodás célja a nukleáris arzenálok csökkentése volt, amely korlátozta a két ország által telepített nukleáris töltetek számát, beleértve a szárazföldi és tengeralattjáróról indítható rakétákat, valamint bombázókat is.
A szerződés 2021-es meghosszabbítására Oroszország 2023-ban felfüggesztette a részvételét, ám Putyin elnök 2022 szeptemberében jelezte, hogy Oroszország kész az egyéves hosszabbításra, amennyiben az Egyesült Államok is ehhez hasonló lépéseket tesz. Hangot adva annak a véleményének, hogy bármilyen új intézkedés csak abban az esetben lehet életképes, ha az Egyesült Államok nem veszélyezteti a meglévő elrettentő képességek egyensúlyát.
Az orosz külügyminisztérium nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Oroszország a megállapodás lejárta után is jól átgondolt lépésekre fog törekedni, figyelembe véve Washington reakcióját. A helyzet stabilizálásáért továbbra is nyitottak a politikai-diplomáciai megoldásokra, de készülnek határozott katonai-intézkedések alkalmazására is a felmerülő fenyegetések elhárítása érdekében.
Oroszország értékelése szerint az Egyesült Államok szándékosan nem reagált a szerződés meghosszabbítására vonatkozó orosz kezdeményezésre. E helyzet iróniáját Donalt Trump nyilatkozata is tükrözi, amely szerint: „Ha lejár, akkor lejár. Majd kötünk egy jobb megállapodást”.
Az ENSZ főtitkára a megállapodás lejártát sürgeti
António Guterres, az ENSZ főtitkára súlyosnak nevezte a helyzetet, amelyet a megállapodás lejárta okozott. Figyelmeztetett arra, hogy a nukleáris fegyverek használatának kockázata évtizedek óta nem volt ilyen magas. Guterres felhívta Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy sürgősen kezdjenek tárgyalásokat egy új nukleáris fegyverzet-ellenőrzési keretrendszerről.
A főtitkár hangsúlyozta: a világ, amelyben most élünk, ismeretlen vizekre evez, hiszen 1972 óta nem volt példa arra, hogy ne lenne kötelező érvényű megállapodás a két ország nukleáris arzenáljára vonatkozóan, ami olyan globális stabilitást veszélyeztethet, amelyre mindannyiunknak szüksége van.
Dmitrij Medvegyev, az eredeti megállapodást aláíró orosz elnök is reagált a fejleményekre, megjegyezve, hogy immár több mint ötven éve nem áll fenn egyetlen stratégiai nukleáris fegyverkorlátozó szerződés sem a két ország között.
A jövőbeli kilátások és Kína szerepe
A megállapodás értelmében az Egyesült Államoknak és Oroszországnak heti hét éves keretek között kellett csökkentenie nukleáris arzenálját, hogy elérje a megállapodásban megszabott célokat. Az Egyesült Államok 2017, míg Oroszország 2018 februárjában érte el a megállapodásban előírt létszámokat. A jövőbeli megbeszélések kapcsán felmerült Kína bevonásának szükségessége, azonban Peking határozottan elutasította a háromoldalú tárgyalások lehetőségét.
Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, a következő lépésekként az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti nukleáris megállapodás megkötését szorgalmazta, elemzése szerint e lépések elengedhetetlenek a globális nukleáris biztonság javítása érdekében.
