Megkezdődött a szétlőtt Oleski lakosainak kimenekítése
Az orosz-ukrán frontvonalon fekvő Oleski megmaradt lakosainak evakuálása vette kezdetét. A polgári lakosság kimentése egy, az amerikai first lady által tető alá hozott, kedd óta érvényes tűzszünet keretében történik, kedden pedig elkezdődött az Oleskiből kivezető út aknamentesítése.
A 2022 áprilisa óta megszállt, egykor 24 ezres lakosú városban mintegy kétezren rekedtek benn a drónháború árnyékában. Szeptemberre elfogyott az élelmük, az emberek gyomokat voltak kénytelenek enni, az utcákon pedig holttestek hevertek.
Pénteken négyórás időablakot kaptak a lakók a szétlőtt város elhagyására. Huszonöt busz és több mentőautó indult a romvárosba, hogy mintegy 750 embert kimenekítsen. Több százan mégis a maradás mellett döntöttek, noha nem működnek a közművek, nincs gáz, villany és folyó víz sem. Ukrajna emberi jogi ombudsmanja, Dmitró Lubinyec szerint aki maradni akar, az minden humanitárius segítséget megkap.
A távozás mellett döntők nem tudnak azonnal az öt kilométerre fekvő, ukrán ellenőrzés alatt álló területre menni. Először az orosz megszállás alatti Anapába szállítják őket, majd egy orosz kormányzati repülővel a belarusz Gomelbe viszik, ahonnan a belarusz-ukrán határon, Csernyihiv környékén tudnak átkelni.
Az evakuálás idejére Lubinyec az orosz invázió óta első ukrán tisztviselőként lépett az oroszok megszállta ukrán területre. Orosz kollégájával, Jana Lantratovával együtt utaztak a krími Armjanszkba, és az ombudsman a kimenekített lakosokkal együtt tér majd vissza Ukrajnába. A részben megszállt országban vitát váltott ki, hogy sokak szerint Lubinyec túlzottan együttműködő volt az oroszokkal, és közös sajtótájékoztatóra is kiállt Lantratovával.
Lubinyec Oleskiben könnyező lakosokkal találkozott, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sokan maradni akartak. Az orosz fél több tonnányi segélyt ígért a maradóknak. Egy helyi lakos arról beszélt, hogy az állatait nem vihetné magával, ezért inkább marad. Az idősebb nemzedék sem akar távozni: a Kijevben élő Olena csak úgy tudta rábeszélni apját a távozásra, hogy ez talán az egyetlen esélye arra, hogy láthassa az unokáját. Olena nagyanyjának húga nemrég halt meg Oleskiben, miután a hóban rejtőző aknára lépett.
A fegyvernyugvás november 1-ig tart a herszoni régióban. A helyiek attól tartanak, hogy Oroszország ez idő alatt csak erőt gyűjt, hogy újult erővel támadja a Dnyeper még ukrán kézen lévő partját. Pénteken a Kreml is jelezte, a tűzszünet nem értelmezhető úgy, hogy nagyobb fegyverszünetre lennének kaphatók az összes frontszakaszon. Sok ukrán szerint már a mostani tűzszünet sem őszinte humanitárius gesztus, az oroszok csupán a félidős választásra készülő amerikai elnöknél akartak ezzel kedvező színben feltűnni.
