Az AfD lett a legerősebb erő Mecklenburg-Elő-Pomerániában, de nem tud egyedül kormányozni
Az Alternatíva Németországért (AfD) nyerte a vasárnapi tartományi választást Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a szavazatok 38,2 százalékát megszerezve. A párt ezzel a 2021-es eredményét több mint megduplázta. Türingia és Szász-Anhalt után ez már a harmadik német tartomány, ahol az AfD a legerősebb politikai erő, ám ez az eredmény önmagában kevés az egyedüli kormányalakításhoz.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) 35,5 százalékon végzett, ami visszaesést jelent az öt évvel ezelőtti győzelemhez képest. A miniszterelnök Manuela Schwesig pártja a Linkével (6,5 százalék) és a Zöldekkel (5,7 százalék) együtt továbbra is kormányon maradhat a tartományban. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) mindössze 4,9 százalékot ért el, így hajszállal ugyan, de nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt – ilyenre a német újraegyesítés óta nem volt példa. A baloldali Sahra Wagenknecht pártja (BSW) 4,8 százalékkal szintén nem jutott be, a liberálisok (FDP) pedig mindössze 1 százalékot szereztek. A részvételi arány 78 százalékos volt a 2021-es 70,8 százalékhoz képest.
Az új tartományi parlamentben mindössze négy párt lesz jelen: az AfD 32, az SPD 29, a Linke és a Zöldek pedig egyaránt öt-öt mandátumot szereztek. A 71 fős parlamentben az abszolút többséghez 36 mandátum szükséges. Az eddigi SPD–Linke koalíció elveszítette többségét, de a Zöldekkel kiegészülve újra kormányt alakíthat. Ezek a pártok korábban kizárták az együttműködést az AfD-vel.
Manuela Schwesig miniszterelnök a ZDF-nek azt mondta, örül, hogy az SPD felzárkózott az AfD-hez, és kiemelte, hogy a választók többsége demokratikus pártok mellett döntött. Az AfD miniszterelnök-jelöltje, Leif-Erik Holm elismerte, hogy pártja nem szerzett többséget az önálló kormányzáshoz, ugyanakkor azt várja a többi párttól, hogy vegyenek részt azokon a tárgyalásokon, amelyekre az AfD meghívja őket.
Történelmi Linke-győzelem Berlinben, összeomlott az SPD
Berlinben is tartományi választást tartottak, ahol a Baloldali Párt (Linke) története során először lett a legerősebb politikai erő a német fővárosban. Az Elif Eralp vezette Linke 25,7 százalékot szerzett, egyértelműen megelőzve a Stefan Evers vezette CDU-t, amely 18,8 százalékon végzett. Az AfD 16,3 százalékkal a harmadik legerősebb erő lett, a Zöldek 14,3, az SPD pedig 12,1 százalékot ért el. A BSW itt sem érte el az 5 százalékos küszöböt (4,7 százalék), az FDP 2,5 százalékot kapott. A részvételi arány 74,2 százalékos volt, jóval magasabb a 2023-as 62,9 százaléknál.
A leendő tartományi parlamentnek 158 képviselője lesz, az abszolút többséghez 80 mandátum szükséges. A Linkének 47, a CDU-nak 34, az AfD-nek 29, a Zöldeknek 26, az SPD-nek pedig 22 mandátuma van, így több koalíciós forgatókönyv is elképzelhető. Az eddigi CDU–SPD koalíció elveszítette többségét. A CDU nem akar koalícióra lépni a Linkével, az AfD-vel pedig az összes többi párt kizárta az együttműködést. Politikailag két hárompárti koalíció jöhet szóba: a Linke, a Zöldek és az SPD 95 mandátummal, valamint a CDU, a Zöldek és az SPD 82 mandátummal. Nem az a döntő, hogy ki nyerte a választást, hanem az, hogy ki tudja maga mellé állítani a Zöldeket és az SPD-t. A Zöldek már a választás előtt nyitottak voltak egy baloldali koalícióra.
Jelentős különbségek mutatkoznak az életkor szerinti szavazói megoszlásban: míg a 16–24 évesek 46 százaléka a Linkére szavazott, a 60 év felettiek körében a párt csak a negyedik a CDU, az SPD és az AfD mögött. „A mai naptól közösen megváltoztatjuk Berlint, és jobb hellyé tesszük” – mondta Eralp a párt választási rendezvényén. „A városunkban ma a szeretet és az igazságosság győzött a gyűlölet felett.”
Az SPD számára katasztrofálisan alakult a berlini választás. A szociáldemokraták évtizedeken át olyan polgármesterekkel irányították Berlint, mint Willy Brandt vagy Klaus Wowereit, most azonban még a legutóbbi választáson elért történelmi mélypontjuknál, a 18,4 százaléknál is jóval rosszabb eredményt értek el. „Katasztrofális eredmény a berlini SPD számára” – ismerte el a párt listavezetője, Steffen Krach.
Merz nem mond le a vereségek ellenére
A berlini és a mecklenburg-elő-pomerániai választáson elért gyenge CDU-eredmények ellenére Friedrich Merz kancellár nem akar lemondani, és pártelnökként is folytatni kívánja a megkezdett reformpolitikáját. „Szeretném előrevinni az országunkat. A reformoknak meg kell valósulniuk” – mondta Merz Berlinben. A szociáldemokrata SPD elnöke, Lars Klingbeil szintén kitartana a reformok mellett, ugyanakkor változtatásokat is kilátásba helyezett. A nyugdíj kérdése különösen nagy bizonytalanságot okoz a lakosság körében – mondta Klingbeil az úgynevezett 63 éves kori nyugdíj megszüntetésére vonatkozó tervekkel kapcsolatban.
