Sulyok Tamás véleménye a bírói függetlenséget érintő kormányrendeletről
A legutóbbi kormányrendelet, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy pert indítsanak a szolidaritási hozzájárulás ügyében, alkotmányos válságot idézett elő – állítja az Ügyvédkör. A kormány ugyanis nem csupán a jövőbeli, hanem a már folyamatban lévő perek leállítását is elrendelte, például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját kívánta így lezárni.
Az Ügyvédkör felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati beavatkozás a bírói függetlenség terén nemcsak egy újabb alkotmányellenes lépés, hanem olyan minőségileg eltérő jogsértés, ami az alkotmányos rend alapvető szerkezetét is érinti. Szerintük ebben a helyzetben az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök alkotmányos kötelessége, hogy fellépjenek a rend helyreállítása érdekében.
Megkerestük a Sándor-palotát, hogy megtudjuk, Sulyok Tamás, a köztársasági elnök véleménye mit tükröz a kormányrendelet kapcsán, és hogy elfogadhatónak tartja-e a kormány beavatkozását az igazságszolgáltatás működésébe. A Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága válaszában kifejtette, hogy a köztársasági elnök kizárólag az Alaptörvény és jogszabályok keretein belül jogosult eljárni, így a kormányrendelet alkotmányos összhangját nem tudja felülvizsgálni.
Bár a köztársasági elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy az államszervezet demokratikus működését garantálja, az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége elegendő alternatívát jelent. A válaszukban részletezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat az érintett fél vagy az egyedi ügyben eljáró bíró, illetve közjogi tisztségviselők az utólagos normakontroll keretében.
Sulyok Tamás véleményét nem sikerült megismernünk, hiszen a következő megkeresésünkre sem érkezett válasz, így nem tudtuk kideríteni, mit gondol a rendelet elfogadhatóságáról, különösen mivel az elmúlt hetekben több szakmai szervezet és bírói testület is tiltakozott. Karácsony Gergely ugyancsak jelezte, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, kérve a magyar jogállamiság védelmét célzó azonnali lépéseket. A Magyar Ügyvédi Kamara is úgy nyilatkozott, hogy a rendelet támadja a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonságot, a joghoz való hozzáférést, a jogorvoslathoz való jogot, valamint a bírói függetlenséget.
A kormányrendelet múlt keddi kihirdetése után felvetődött a kérdés, hogy mit tesznek a bíróságok a szolidaritási hozzájárulás miatt folyamatban lévő ügyekben. A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró az eljárást nem szüntette meg, de a tárgyalást március 19-re elhalasztotta. Például a Fővárosi Törvényszék is megfogalmazott alkotmányossági aggályokat a kormányrendelettel szemben, és bejelentette, hogy egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni a rendelet kapcsán, mivel az sérti a jogbiztonság, a jogállamiság, a jogorvoslathoz való jog és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát.
A Kúria az ügy kapcsán megerősítette, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében folyó perekben az arra kijelölt bírák határozatait kell figyelembe venni, hangsúlyozva, hogy Magyarországon a bírák függetlenek, és kizárólag a törvénynek vannak alárendelve.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje részletesen elemzi a kormányrendelet jogi hátterét és hatásait a Telex hasábjain.
