A felcsúti akadémia csak tavaly nyolcmilliárd forintot adhatott tovább határon túli fociakadémiáknak
A kormány közzétette, hogy a társasági adóból 2015 óta mennyi pénz került a sportba, azon belül a hat látványcsapatsportágba. A labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a vízilabda és a jégkorong összesen 1407 milliárd forintot kapott különböző fejlesztésekre az elmúlt egy évtizedben.
A támogatások legnagyobb része a labdarúgásé volt. A legutóbbi, 2025/26-os szezonban a Magyar Labdarúgó Szövetség kevesebb pénzt kapott ebből a forrásból, mint a felcsúti akadémia, amely a tíz év alatt a negyedik legtöbb támogatást kapta.
A felcsúti akadémia az előző szezonban 15,44 milliárd forinthoz juthatott hozzá, csaknem 10 milliárd forinttal többről, mint egy évvel korábban. Ennek egyik oka, hogy az Orbán Viktor által 2007-ben alapított akadémia nemcsak kaphat társaságiadó-támogatást, hanem tovább is adhat belőle, az országhatáron belül és kívülre egyaránt.
A Belügyminisztérium sportért felelős államtitkársága megerősítette, hogy a felcsútiaknak és a másik nyolc kiemelt akadémiának is van ilyen jogköre. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a jóváhagyott sportfejlesztési programjában tíz határon túli sportszervezetnek adhat tovább állami támogatást meghatározott céllal.
Az államtitkárság szerint a felcsúti akadémia 7,9 milliárd forintot adhat a határon túlra, ami a teljes társaságiadó-támogatásának közel fele. A 2026. szeptember 30-án benyújtott elszámolások ellenőrzése még nem kezdődött meg, ezért arról, hogy pontosan mely akadémiák kaptak ebből a keretből, nincs tudomásuk.
Az elszámolások papíralapúak, ami nem gyorsítja az ügymenetet, ezért vannak tíz évvel ezelőtti lezáratlan támogatások is. Az államtitkárság ellenőrzési részlegén állandó létszámhiány volt, az MLSZ-ben többen foglalkoztak az elszámolásokkal, mint a támogatást folyósító államnál.
A felcsúti akadémia évekre visszamenően együttműködött a csíkszeredai, a topolyai, a dunaszerdahelyi, a révkomáromi és a lendvai intézménnyel. A kisvárdai kiemelt akadémia szintén támogatja az Ukrajnában működő intézményét, és hozzájárulhat a szatmári, romániai területek futballjának fejlődéséhez is.
Az eredeti elv az volt, hogy ezeket a területeket integrálva gazdagodhat a magyar futball, és ne vesszen el még egyszer Selymes Tiborhoz hasonlítható játékos, aki negyvenhatszor játszott a magyar helyett a román válogatottban, nem beszélve a BEK-győztes Bölöni Lászlóról.
A gyakorlatban a csíki akadémia vezetőjének fiát a román válogatottba hívták meg, a magyarok nem igazán foglalkoztak ezekkel a területekkel, és a felnőtt válogatott eddig nem profitált a határon túlra adott támogatásból. A jelenleg a Fradiban futballozó Marius Corbu csángó vidéken nőtt fel, aztán Felcsútra került, beszéli a magyar nyelvet, mégis inkább a román válogatottat választotta, és már be is mutatkozott ott. Bénes László Győrben volt, de a határ szlovák oldalán született, és végül a szlovák válogatottal szerepelt az Európa-bajnokságon.
A társaságiadó-támogatásokat az új kormány januártól kivezeti, a sportot 453 milliárd forinttal fogja támogatni, a korábbi összeg nem változik. A sportért felelős államtitkárság november elején teszi közzé, hogy az egyes szövetségek milyen támogatásra számíthatnak.
