Lázár János ingatlanportfóliója újabb belvárosi lakással gyarapodott
Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere, vagyonnyilatkozata szerint frissítette ingatlanportfólióját, amelyben szerepel egy újonnan vásárolt belvárosi lakás. A legújabb lakáshoz csatlakozik az eddig már 46 ingatlant számláló rendszerének bővítése.
A legutóbbi nyilatkozatában Lázár elmondta, hogy korábban a bankszámláján tartott 60 millió forintját kivette, és ennek helyett most friss ingatlanra költött. A 60 négyzetméteres lakás a főváros ötödik kerületében található, ami nemcsak az ingatlanpiac dinamizmusát, hanem Lázár pénzügyi lehetőségeit is tükrözi.
A vagyonnyilatkozat alapján Lázár János értékpapírjaiban már csak 100 millió forint található, ami a tavalyi 200 milliós megtakarításhoz képest csökkenést jelent. A bankszámlájáról a 30 milliós készpénzállományát 40 millió forintra növelte, de a társadalombiztosítási kötelezettségeiből eredő 160 milliós banki tartozása változatlan maradt.
Lázár János nyilatkozatában tavaly a vagyonát nem milliárdokban, hanem jómódú, vagyonos emberként határozta meg. Ezt követően egy másik közéleti személyiséget, Kapitány Istvánt, a Tisza Párt frissen kinevezett tagját kritizálta, hangsúlyozva, hogy szerinte az alacsony nyugdíjakból élők problémáit nem érti meg teljes mértékben az, aki a nagyobb vagyonban él.
A batidai vadászkastély, amely szintén a birtokában van, tavaly 47 millió forintos osztalékot hozott, amit a cég, a Grosswiese Zrt. fizetett ki neki. A vállalatban 40%-os tulajdonrésszel bír, ezt az arányt idén sem változtatta meg. Az előrejelzések szerint 2024-re a kifizetett osztalék mértéke 58,8 millió forint lesz.
Jelenlegi jövedelme a miniszteri fizetések mellett a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnökeként is kiterjed, ahol havi bruttó 1-5 millió forint közötti összeget keres. Ez az alapítvány tavaly 4,5 milliárd forintot vett ki állami cégekből, amelyeket ingyen kapott.
A magyar vagyonnyilatkozati rendszer viszont számos kritikát kapott az átláthatóság és a szabályozás hiánya miatt. Civil szervezetek is felhívták a figyelmet arra, hogy a képviselők lényegében bármit beírhatnak vagyonnyilatkozatukba, ami nem következmények nélküli. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és csupán akkor kapunk valós képet a közéleti személyek vagyoni helyzetéről, ha családtagjaik nyilatkozata is hozzáférhetővé válik.
Az átláthatóság növelésének érdekében fontos lenne egy egységes, elektronikus vagyonnyilatkozati rendszer létrehozása, amely lehetővé tenné a például a kézzel kitöltött és szkennelt nyilatkozatok könnyebb kereshetőségét.