A Püspöki Kar Új Elnöke: A Család és a Béke Kiállítása
Székely János, a szombathelyi megyéspüspök, 2025. november 15-én misét mutatott be a Pákai Szent Péter és Szent Pál apostolok plébánia újjászervezésének 320. évfordulója alkalmából. Székely János tavaly szeptemberben lett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, és azóta is változatos társadalmi és vallási kérdésekben próbálja irányítani a közbeszédet. Az interjú, amelyet a Telex készített, fontos betekintést nyújt a püspök álláspontjairól, valamint az egyházi értékek és a társadalmi kihívások összefonódásáról.
A püspök hangsúlyozta, hogy a papoknak a szószékről nem politikai kérdésekről kell beszélniük, de ugyanakkor elengedhetetlen, hogy kiálljanak az alapvető emberi értékek mellett, mint a család, a béke és a társadalmi szolidaritás. Székely János véleménye szerint egyházának szerepe a szegények, a sérültek és a rászorulók iránti szeretet kifejezése, s hangsúlyozta a keresztény üzenet terjesztésének fontosságát a társadalomban.
A Vallás és a Társadalom Kapcsolata
A püspök kifejtette, hogy míg a vallásos emberek aránya globálisan növekszik, a nyugati társadalmakban egyre több ember távolodik el a vallástól. Ezt a jelenséget és az elvallástalanodást az egyház válságának is tekinti, amely a hit meggyengülésével és a keresztény életformák csökkenésével társul. Székely János aggasztónak tartja, hogy a házasságkötések száma csökken, és a gyermekvállalási kedv is alacsony a modern társadalmakban.
Megítélése szerint a kereszténység nem válságban van, sokkal inkább az emberi kapcsolatok és értékek hiányoznak. A püspök rávilágít arra, hogy a gyermekvállalás nem csupán gazdasági kérdés, hanem életformáló döntés, amely mély érzelmi elkötelezettséget igényel. A társadalmi elbizonytalanodás következményeként az egyházban is egyre kevesebb a hitehagyott életforma, és sok pap és szerzetes is belső válságba kerül.
A Vallás Jövője és Társadalmi Felelősség
XVI. Benedek pápa elemzése alapján Székely János hangsúlyozta, hogy a vallás elleni eltávolodás mögött a tudományos megközelítések túlsúlya és a szabadság félreértése áll. A modern ember a szabadságot úgy értelmezi, mint a korlátok nélküli cselekvés jogát, ami azonban a társadalmi harmóniát veszélyezteti. E kritikai észrevételek mellett Székely János a közösségi értékek és a szeretet fontosságát hangsúlyozza, mint az emberi lét egyik alapkövét.
A gyermekek jogainak védelmét is prioritásként kezeli, kiemelve, hogy a megfogant élet tisztelete elengedhetetlen. Az emberi élet védelmét a fogantatástól kezdve fontos feladatának tartja, továbbá érinti az etikai dilemmákat, mint a petesejt-donáció és a mesterséges megtermékenyítés kérdéseit, amelyre szigorú etikai normákat állítana fel.
Az Egyház és a Társadalom Kihívásai
Székely János elmondta, hogy az egyház szerepe a társadalmi integráció elősegítése, és felelősséget vállal a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáért és felzárkózásáért. Az egyházi intézmények nem csupán vallási, hanem szociális feladatokat is ellátnak, és a közösségért dolgozó programjaik révén próbálják megoldani a mélyszegénységgel küzdő családok problémáit.
Az ország különböző területein tapasztalható szociális és oktatásbeli eltérések jelentős kihívásokat jelentenek, hiszen a legnagyobb szegregációval küszködő telepeken élő gyermekek számára a minőségi oktatási lehetőséghez való hozzáférés elengedhetetlen. Székely János hangsúlyozza, hogy a jövő generációinak nevelésében és oktatásában az egyháznak fontos szerepe van.
A Társadalmi Párbeszéd Fontossága
A püspök szerint a katolikus egyháznak közvetítő szerepe van a párbeszéd és az együttműködés terén. A közéletben való részvétellel kapcsolatosan megjegyzi, hogy a papoknak is lehet véleményük a társadalmi kérdésekről, hiszen állampolgárként aktívan részt vehetnek a diskurzusban, azonban a pártpolitikától való távolságtartás szükséges.
Zárásként Székely János hangsúlyozta, hogy elkötelezett a társadalom érdekében végzett munkájában, kívánva, hogy az egyház a béke megőrzésében és a szeretet terjesztésében a legmagasabb szinten végezhesse feladatát.
