Az orosz gáz kivezetése az Európai Unióból
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn egy jelentős döntést hozott, amikor is elfogadták azt a rendeletet, amely ütemezetten, 2027 végére kivezeti az orosz gázt az Unió területéről. A szavazás során 27 tagállami kormányt képviselő államtitkárok és miniszterek közül 24 igennel szavazott, míg Magyarország és Szlovákia nem támogatta a javaslatot; Bulgária pedig tartózkodott. A rendelet hatályba lépésével az EU célja, hogy csökkentse a tagállamok orosz energiafüggőségét.
A rendelet részletei és következményei
A jogszabályt a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el, amely során a kormányok között elegendő a minősített többség; véleményük szerint a vétó nem alkalmazható, mivel legalább 13 tagállam együttes elégedetlensége szükséges ahhoz, hogy blokkolhassák a döntést. A végső szöveget az Európai Parlamenttel (EP) való korábbi egyeztetések során alakították ki, ahol már tavaly decemberben megállapodtak az orosz cseppfolyós földgázok szerződésének gyakorlatilag minden további engedélyezésének megtiltásáról, amely hat héttel a rendelet életbelépése után lépne életbe.
A rendelet szerint a meglévő megállapodásokra különböző átmeneti időszakok vonatkoznak, attól függően, hogy azok hosszú- vagy rövidtávúak, és hogy mikor kötötték azokat. A hosszú távú szerződések esetében legkésőbb 2027. november 1-re meg kell szüntetni az orosz földgáz behozatalát. A jogszabály szerint a beérkező gázok forrásának előzetes engedélyeztetése is szükséges, hogy garantálják, hogy nem orosz forrásból származik.
Politikai reakciók és jogi lépések
Orbán Viktor miniszterelnök és 26 másik uniós tagállam vezetője már 2022 márciusában egyhangú döntést hozott az orosz energiaforrásokra való függőség csökkentésének szükségességéről. Az Európai Tanács ülésén egyértelműen kimondták, hogy az EU fokozatosan, a lehető leghamarabb kívánja megszüntetni az orosz gáz, olaj és szén importját. A megvalósítást segítő stratégia a REPowerEU terv részeként nemcsak szándékot fogalmazott meg, hanem a pénzügyi alapok mobilizálását is célul tűzte ki.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter már decemberben bejelentette, hogy a magyar kormány pert indít az új rendelet ellen, érvelve azzal, hogy az jogi szempontból kifogásolható, és szerinte az elfogadott jogszabály „óriási jogi csalással” született. A jogi lépéseket kiegészítette Zsigmond Barna Pál, az európai ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára, aki megerősítette, hogy a kormány egyetemesen vitatja a rendelet jogi alapját.
Szlovák reakciók és jövőbeli lehetőségek
Juraj Blanár, szlovák külügyminiszter szintén nyilatkozott, hogy országuk is a bírósághoz fordul, így Magyarország mellett Szlovákia is jogi úton kíván fellépni a közös megállapodás ellen. Az olajjal kapcsolatos külön intézkedésekről is megállapodtak: a jövő év elejére az Európai Bizottság egy külön javaslatot készít az orosz olaj 2027-ig való kivezetésére.
A rendelet elfogadása tehát olyan folyamatokat indít el, amelyek nem csupán Magyarországra és Szlovákiára, hanem az egész EU energiaellátásának szerkezetére is jelentős hatással lehetnek. A kormányoknak most nemzeti terveket kell előterjeszteniük, amelyekben bemutatják, hogyan kívánják a határidőknek megfelelni, és hogyan diversifikálják a gázellátásukat az elkövetkező években.
