Ursula von der Leyen távolmaradása a negyedik bizalmatlansági indítvány vitájáról
Az Európai Bizottság ellen egy éven belül összeállt negyedik bizalmatlansági indítvány aláírásgyűjtése a European Parliamentban komoly politikai feszültséget váltott ki. A hétfői vitán azonban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, nem jelent meg, helyette Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos képviselte a bizottságot. Az Európai Bizottság kommunikációja szerint az elnök távolmaradása a gyakorlat része, mivel semmi nem kötelezi őt jelenlétére, ugyanakkor az indítvány az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti egyezmény tárgyalásai miatt került terítékre.
Gál Kinga, az indítvány első aláírója és a Patrióták Európáért (PfE) frakció tagja, éles kritikát fogalmazott meg a bizottsági elnök távolmaradása kapcsán, hangsúlyozva, hogy ezzel figyelmen kívül hagyják a gazdák jogait és érdekeit, akik már utcára vonultak a Mercosur-egyezmény ellen. A frakció alelnöke szavai szerint az Európai Bizottság ezzel elárulta az agráriumot, hazánk piacát olcsó és lazán szabályozott termékekkel töltik fel, a kialkudott védzáradékokat pedig valótlan ígéreteknek minősítette.
Gál Kinga megjegyezte, hogy a parasztok jogosan tiltakoznak, hiszen az EU és Mercosur közötti megállapodás nemcsak az agrártámogatások csökkentésével fenyeget, hanem a mezőgazdasági érdekeik súlyos veszélyeztetésével is. Az indítvány vitáján résztvevő képviselők száma a kedvezőtlen időpont miatt szembetűnően alacsony volt, ami arra utalt, hogy több frakció bojkottálta a vitát, míg a bizottság más tagjai szép számmal megjelentek.
Šefčovič védte az egyezményt, mint a fenntarthatóság és a gazdasági együttműködés fontos lépését, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szerinte a megállapodás lehetőséget teremt új munkahelyek teremtésére és hozzáférést biztosít kritikus nyersanyagokhoz, amelyek segítik az EU iparát. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény tartalmaz védőintézkedéseket is a lehetséges negatív hatások ellen, beleértve az erős mezőgazdasági követelményeket.
A kereskedelmi biztos közlése szerint a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról még nem született döntés, azonban kiemelte, hogy a Mercosur országai által történő ratifikálás szükséges, ami egyben lehetőséget ad arra, hogy az Európai Parlament a jövőben újra szavazhasson az ügyben.
A politikai nézeteltérések és vélemények az egyezmény körül
A vitában számos politikai frakció képviselője felszólalt, akik különböző nézőpontokat képviseltek. Jeroen Lenaers, a jobbközép Európai Néppárt vezérszónoka, a szélsőjobboldal passzivitására utalt, míg Kathleen Van Brempt a szocialista frakció részéről arra figyelmeztetett, hogy a szuverenitás megőrzéséhez erős partnerségekre van szükség. Patryk Jaki, a konzervatív euroszkeptikus képviselő kifejtette, hogy az EU tagjainak valódi élelmiszerpolitikájukért és stratégiai gondolkodásukért kell küzdeniük.
A szélsőbaloldali Manon Aubry a bizottság manipulációját és hazugságait vádolta, aggodalmát kifejezve a mezőgazdaságra gyakorolt potenciális hatások miatt. Az indítvány aláírásához elegendő a képviselők tizedének támogatása, és bár a legutóbbi próbálkozás során 110 aláírást sikerült összegyűjteni, a vitát bojkottáló frakciók felelőssége a további hullámverés és politikai instabilitás.
Várakozások szerint a bizalmatlansági szavazást csütörtökre tervezik, ahol a bizottság megbuktatásához a képviselők legalább felének és a szavazók kétharmadának támogatására lesz szükség. Az eddigi kísérletek nem teljesítették ezeket a feltételeket, legközelebb az első PfE-s próbálkozás során álltak, ami 179 igennel, 378 nemmel és 37 tartózkodással zárult.
Az események kimenetele szempontjából a pénteki nyilatkozatban Alonso de Mendoza arra figyelmeztetett, hogy ez az indítvány az utolsó lehetőségük, ha sikerül, akkor alapjaiban változhat meg az EU és a bizottság közötti viszony.
