A Helsinkit Szembenállás a Külügynökséggel
A Magyar Helsinki Bizottság pert indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ellen, mivel kiderült, hogy Magyarországon kizárólag a belgrádi nagykövetségen lehet menedéket kérni. A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete alapján a minisztériumnak kötelező megadnia azokat a menekültügyi adatokat, amelyeket korábban jogsértően tagadott meg a Helsinki Bizottságtól. A bizottság közleménye szerint ezek az adatok a külügy által évek óta rendszeresen publikált statisztikai információkat tartalmazzák.
Tavaly októberig a KKM nyújtotta be azokat az adatokat, amelyekből kiderült, hogy hány szándéknyilatkozatot adtak be menekülők a belgrádi magyar nagykövetségen. Ez a helyszín volt az egyetlen lehetőség, ahol a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatokat lehetett beadni, amelyeket az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) bírált el. A kedvező elbírálás esetén a KKM kiadta az egyszeri beutazásra jogosító okmányt.
Az adatok szerint a menekülési eljárás rendje megváltozott, így Magyarország azóta csak határon túli bejelentkezést engedélyezett a menedékkérelmekhez. 2020-ban mindössze 26 menekült nyújtott be szándéknyilatkozatot, 2021-ben ez a szám 55-re nőtt, majd 2022 első negyedévében már nem érkezett egyetlen bejelentés sem a minisztérium válaszában. A Helsinki Bizottság közleménye azt is megjegyzi, hogy a tavalyi év során egyetlen menekültet sem hallgattak meg, és egyiküknek sem adtak ki beutazási engedélyt sem.
Októberig a KKM kész volt megosztani az adatokat, azonban ekkor hirtelen elzárkózott a további információk kiadásától. Szijjártó Péter miniszter arra hivatkozott, hogy a menekültügyi adatok közreadása Magyarország érdekeivel ellentétes. Ezt követően a Magyar Helsinki Bizottság közadatpert indított, melynek célja nemcsak az adatok megszerzése, hanem annak megértése is, hogy milyen változások történtek a korábbi gyakorlatban és miért utasította el a minisztérium az adatkérést.
