Alaszka folyói: Narancssárga vizek, klímaváltozás következményei
Az idén Alaszkában tapasztalható apokaliptikus látvány sokkoló: egyes folyók és patakok víze élénk narancssárgára, sőt, helyenként vöröses árnyalatúra váltott. Első ránézésre ipari szennyezésre utalhat ez a jelenség, azonban a kutatók nem katasztrófát, hanem a klímaváltozás drámai következményét azonosították. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) éves jelentése arról számol be, hogy a sarkvidéki folyók és patakok közül több száz színeződött el erőteljes narancsszínűre. Az ok a felmelegedés, amely következtében az örökfagy (permafroszt) olvadni kezdett, ezáltal a talajban természetesen előforduló vas és egyéb fémek kerülnek a vizekbe.
Az olvadt fagy és víz érintkezésével ezek oxidálódnak, vagyis rozsdásodnak, és így szennyezik a természetes vizeket. A jelenség főként a Brooks-hegység környékén figyelhető meg, de a vizsgálatok eredményei szerint Észak-Alaszka eldugott területeit is érinti. A rozsdás víz színeződése világosan jelzi, hogy az Északi-sarkvidék felmelegedési üteme jelentősen gyorsabb, mint a globális átlag. A NOAA által kiadott Arctic Report Card már huszadik éve mutatja be az Északi-sark váratlan átalakulásait. Matthew Druckenmiller, a jelentés főszerkesztője, a Coloradói Nemzeti Hó- és Jégadatközpont vezető kutatója hangsúlyozta, hogy a legutóbbi év a legmelegebb és legcsapadékosabb volt a mérések kezdete óta.
Druckenmiller kiemelte: „Az Északi-sarkvidék valójában a bolygó hűtőszekrénye. Ha ez a térség olvadni és melegedni kezd, az hatással van a globális éghajlatra, a tengerszint emelkedésére, az időjárási mintázatokra, valamint a kereskedelmi halászatra.” A rozsdásodás jelenségére először 2018 körül figyeltek fel, részben helyi lakosok, pilóták és a nemzeti parkokban dolgozók jelentései révén, mondta Josh Koch, az amerikai földtani intézet (USGS) kutató hidrológusa.
Műholdfelvételek, vízvizsgálatok és helyszíni megfigyelések bizonyítják, hogy az elszíneződés nagyon gyorsan, akár hetek vagy napok alatt is bekövetkezhet. „A víz gyakran csak akkor változik narancssárgává, amikor a patakhoz ér, ott a vas és más fémek kicsapódnak, és kialakul ez az intenzív szín.” – tette hozzá Koch. A közvetlen szennyezettség mellett a felolvadó talajból nem csupán vas, hanem réz és alumínium is szabadul fel.
Ez a jelenség komoly hatásokat gyakorolhat a halakra, ami láncreakciókat indíthat el az ökoszisztémában. A kutatók vizsgálják, hogy a folyamat árthat-e a vidéki közösségek ivóvízellátásának, de eddig közvetlen egészségügyi hatásokat nem tapasztaltak. A NOAA jelentése továbbá megállapítja, hogy a vashoz hasonlóan gazdag víz növeli a folyók savasságát, ami számos halfaj számára már most is problémát jelenthet.
Például a Dolly Varden nevű lazacfélék ivadékainak száma drámaian csökkent, amit a kutatók a vízbe kerülő fémekkel kötnek össze. Emellett az Északi-sarkvidéken más területeken is szembetűnő változások zajlanak. A grönlandi jégtakaró 2025-ben 129 milliárd tonna jeget veszített el, még mindig a hosszú távú csökkenő trend részeként.
A grönlandi gleccserek az 1950-es évek óta gyorsan vékonyodnak, míg az alaszkai gleccserek átlagosan mintegy 38 métert veszítettek vastagságukból. A tengeri jég mennyisége is rekordméreteket ölt: 2025 márciusában a műholdas mérések a legkisebb maximális kiterjedést mutatták a 47 éves nyilvántartás történetében. Az olvadó gleccserek nemcsak a tengerszint emelkedése miatt jelentenek hosszú távú gondot, hanem közvetlen kockázatokat is hordoznak.
A Mendenhall-gleccser, amely Juneau közelében található, például az utóbbi években hirtelen gleccsertavi kiáradásokat eredményezett, amelyek pusztító árvízeket okoztak. Az Északi-sarkvidéki ócean vize is átalakulóban van: egyre melegebb és sósabb atlanti víz jelenik meg a régióban – ezt a kutatók „atlantifikációnak” nevezik –, ami tovább csökkenti a tengeri jég mennyiségét. Hasonló jelenségeket figyelhetünk meg a Bering-tengerben is, ahol a felmelegedés komolyan átrendezi az élővilágot: sokkal délebbi fajok jelennek meg, míg az északi fajták visszaszorulnak.
Ezek a folyamatok nemcsak az ökoszisztémákra gyakorolnak negatív hatást, hanem a hagyományos vadászatot és a kereskedelmi halászatot is drámaian befolyásolják. Druckenmiller arra figyelmeztetett, hogy „ennek a láncolatnak a megbomlása szorosan összefonódik az Északi-sarkvidéken élő emberek életével.” A jelentés egy olyan időszakban került publikálásra, amikor az Egyesült Államokban politikai viták övezik a klímakutatást. Donald Trump elnök többször is meghazudtolta a klímaváltozás tényeit, míg kormányzata jelentős forrásmegvonásokkal és elbocsátásokkal szorította vissza a kutatási lehetőségeket, valamint leállította a Nemzeti Klímaértékelést. Jennifer Francis, a Woodwell Climate Research Center kutatója megjegyezte, hogy „gyakorlatilag minden, ami a klímaválsághoz kapcsolódik, súlyos megszorításokat szenvedett el.”
Forrás: NPR, Futurism, New York Times
Forrás: telex.hu/eszkombajn/2025/12/31/narancssarga-gleccser-sarkvidek-folyo-narancssarga
