Az Uniós Támogatások Hatása a Kilátók Minőségére
Az elmúlt években számos faszerkezetű kilátó zárta be kapuit, többek között a Dévényi Antal-, Várhegyi-, Csengő-hegyi-, Majer Antal-, Csergezán Pál- és Boldog Mór-kilátók. A bezárások mögött sok esetben a tartószerkezetek korhadása és balesetveszély állt. A fenntarthatatlan állapotok miatt ezek a kilátók vagy felújításra szorulnak, vagy teljes bontásra ítéltettek.
A Csengő-hegyi kilátó, amely 2015-ben készült el, mára már csak emlék, annyira elkorhadt. Az épület állapotát a közönség sem nézhette egyre nagyobb aggodalommal, hiszen sokan tapasztalhatták, hogy a kilátó nem képes megfelelő panorámát nyújtani, mivel nem elég magas ahhoz, hogy a fák koronája fölé emelkedjen. A Turistamagazin 2023-as cikkében arra figyelmeztettek, hogy a 2015-ös konstrukció nem tudja betölteni funkcióját.
Balesetveszély és Természeti Katasztrófák
Az általában a takarékos építkezés kedvéért választott típuskilátók nemcsak silány minőségükkel, hanem a tervszerűség hiányával is problémát okoznak. Papp László faanyagvédelmi szakértő aa beszámolója szerint az ilyen építmények esetleg a farontó gombák és bogarak áldozataivá válnak, és az időjárás viszontagságai tovább rontják a helyzetet.
Beke András építész friss doktori kutatása szerint a Magyarországon az utóbbi 15 évben épült kilátók között sok hasonló vagy azonos típusú szerkezet található. Ezek az építmények, legyenek akármennyire is elméleti szempontból hasznosak, gyakran nem tükrözik a kreatív és praktikus tervezést. A 261 új kilátó közül 199 az uniós forrásoknak köszönhetően épült, sok esetben csak a finanszírozás mértéke volt a vontatóerő, nem a valós szükséglet.
Értelmetlen Kilátások
Részben ennek köszönhető, hogy a Tyukodi kilátópark példája illusztrálja, mennyire felelőtlenül építkeztek az elmúlt években. Az ottani tizenegy kilátó, a nulla közepén, összesen közel 200 millió forintból készült, mindössze az uniós pályázati előírások teljesítése érdekében. Az ilyen impulzív beruházások számos más településen is megfigyelhetők, sok esetben robbanásszerű kilátóépítési hullámot generálva.
A Tervezés Elmaradásai
Papp László hangsúlyozza, hogy a megfelelő tervezés és az anyagvédelem figyelembevételének elmulasztása vezetett a rossz minőségű kilátók megépítéséhez. A faanyagvédelmi tervezés kötelezővé tétele segíthetne elkerülni, hogy a beruházások gyors lebonyolításának kedvéért az építők negligálják a tervezés és kivitelezés szakszerűségét.
Karbantartási Kötelezettségek
A szakértő véleménye szerint a faépítmények karbantartását rendszeresen el kellene végezni; évente tisztítással és kiskarbantartással, háromévente pedig a faelemek kezelése szükséges. A megfelelő karbantartással rendelkező kilátóknak akár 50 évig is működőképesnek kellene maradniuk, de sok esetben a tervezési hiányosságok miatt a kilátók még minimum karbantartás mellett sem élik túl a tíz évet sem.
Pénzügyi Következmények
A fonyódi önkormányzat által lebontott Várhegyi-kilátónak a faszerkezete súlyos károkat szenvedett, azonban sikerült egy kis kártérítést visszanyerni a kivitelezőtől. A kilátók esetében tehát nem csupán az anyagi forrást, hanem a felelős tervezést és karbantartást is elengedhetetlen figyelembe venni ahhoz, hogy a következő generációnak még legyen mit nézni az erdők fölött.
Összességében a kilátóépítési boom rengeteg kérdést vet fel, nemcsak a fenntarthatóságukkal, hanem a tervezett és kivitelezett kilátók minőségével kapcsolatban is. A jövőbeli fejlesztéseknél kötelező lenne a felelős tervezési gyakorlatokat alkalmazni, hogy elkerülhetők legyenek a mostanihoz hasonló tragédiák.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/12/19/faszerkezetu-kilatok-korhadas-bontas-felujitas-unios-tamogatas
