Megszavazta a parlament a főváros „segélyhitelét”
A Parlament 2025. december 17-én 134 igen és 34 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a kormány Budapestnek szánt „segélyhitelére” vonatkozó javaslatot. A hitelt a főváros csak abban az esetben veheti fel, ha fizetésképtelenné válik, így nem tudja kifizetni a cégei, mint például a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) dolgozóinak bérét. Karácsony Gergely főpolgármester várhatóan nem kíván élni e hitellehetőséggel, mivel a főváros vezetése uzsorásnak tartja a kormányt, akik szerint tisztességtelen formáját választják a Budapesttől elvett források visszaadásának.
A kormány, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter révén, hosszú hezitálás után tette világossá, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő főváros számára a „budapesti segélyhitel” lehetőségét kínálják. A javaslat célja, hogy Budapest fizetésképtelensége esetén minden fővárosi dolgozó megkapja a járandóságát.
A hitel felvételének szabályai
A „segélyhitel” törvényjavaslatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. A hitel kizárólag Budapest számára és a fővárosi cégek részére elérhető, akkor, ha a dolgozóiknak nem tudják kifizetni a szerződésben rögzített bérüket. A hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) lehet igényelni, akár a főpolgármester, akár a közgyűlés önállóan, a Fővárosi Önkormányzat kérelme nélkül is, amennyiben igazolják a pénzügyi nehézséget.
A törvényjavaslat szerint a hitel felvételéhez a városnak vagy cégeinek vállalniuk kell, hogy minden további költséget, valamint a tartozást is rendezniük kell. Ezenvíz +végre, hitelügyletekhez kapcsolódóan biztosítékkal kell készülniük, például ingatlan formájában, amihez az állam kezességet vállal. Külön vagyonleltár készítésére is köteleznék őket, valamint tájékoztatót kellene küldeniük az MFB-nek, hogy a döntéseik gazdaságosak és hatékonyak legyenek. Ezenfelül a Fővárosi Önkormányzatnak minden második héten egy likviditási tervet is be kellene nyújtania a bank felé.
Kormányzati felügyelet és büntetőjogi következmények
A kormány nem elégedne meg csupán a hitel biztosításával. A főváros nyakára ültetne egy bizottságot, amely ellenőrizhetné a hitelből lehívott összegek indokoltságát. Ezeknek a bizottsági tagoknak joguk lenne kifogást emelni, sőt, a kifizetések megtagadására is. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy olyan kifizetési igények nem tagadhatók meg, amelyek a fővárosi lakosság nagy részét érintő közszolgáltatások működését veszélyeztetik.
A biztonság kedvéért a kormány a Büntető Törvénykönyvet is módosítaná: aki a hitellel járó kötelezettségeket önhibájából megszegi, akár két év börtönnel is sújtható, ami a Fővárosi Önkormányzat számára a főpolgármestert, a budapesti cégeknél pedig a felelős döntéshozót jelentheti.
Karácsony Gergely reakciója
A főpolgármester Gulyás Gergely bejegyzése után a kormány ígéreteit „ordas nagy hazugságnak” nevezte. A törvényjavaslat megjelenésekor azt mondta, hogy az uzsorás taktikát választó kormány a várostól korábban törvénytelenül elvett pénzeket igyekszik hitel formájában visszaadni, kamattal növelve a terheket. Azt is mondta, hogy amit a kormány hitelnek nevez, az valójában egy adósság, és a „segítségének” kellene valójában a törvények szerinti kötelezettségszegésnek számítania.
Karácsony szerint a javasolt hitel nem fogja megoldani a város problémáit, mivel jelenleg nem ismerik a hitelfelvétel pontos feltételeit, ráadásul a kereskedelmi bankoktól felvett kölcsönökkel ellentétben itt nem tisztázott, hogy mivel kell számolni. A főpolgármester már korábban, személyesen Orbán Viktornak írta, hogy másfajta segítséget igényel, például a megvásárolt trolibuszok díját és a törvényben rögzített közlekedési normatíva kifizetését.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy ha nem tudják a városnak járó pénzt biztosítani, akkor a főváros helyzete súlyosbodhat. Bízott benne, hogy az év végére el lehet kerülni a mínuszt, hiszen ha Budapest nullán zárja az évet, akkor legális keretek között tud gazdálkodni az elkövetkezendő időszakban.
Bár a javasolt „segélyhitel” számos kérdést felvet, a főpolgármester számára a megoldást a tényleges források biztosítása jelentené, nem pedig újabb adósságok felhalmozása.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/12/17/parlament-rendkivuli-ules-fovaros-budapest-segelyhitel-csodveszely-mfb
