A transzilvanizmus jövője Erdélyben: kihívások és lehetőségek
December elsején Románia az 1918-as egyesülést ünnepli, azt az időpontot, amikor Erdély Romániához csatlakozott. A hivatalos narratíva ezt a napot a nemzeti egység jelképének tekinti, viszont a száz év elteltével a valóság sokkal bonyolultabb. A központosított állam gyakran figyelmen kívül hagyja a régiók sajátosságait, kisebbségi közösségek kulturális tereit beszűkíti, míg Erdély sokszínűsége díszletként jelenik meg.
Ebben a kontextusban különösen figyelemre méltó, hogy román értelmiségiek és civilek egy új mozgalmat indítottak, amely a regionalizáció, a transzilvanizmus és a kulturális soknyelvűség irányába mutat. A TEUS (Transilvania Noastră) 2023 januárjában alakult, és egyedüli transzilvanista civil kezdeményezésként a románok, magyarok és más kisebbségek együttműködésére épít.
Tudor Duică, a TEUS egyik alapítója, aki a közösségi médiában több mint huszonötezer követőnek mutatja be Erdély kulturális örökségét, hangsúlyozza, hogy Erdély sikerének kulcsa a közösségek közötti kölcsönös megértés. Az RMDSZ stratégiája, amely a biztos bukaresti jelenlétre épít, valamint a Fidesz lojalitási hálója sok erdélyi magyart arra ösztönöz, hogy elzárkózzon a transzilvanista mozgalmaktól, mivel félnek, hogy ezzel gyengítik saját képviseletüket.
Duică vehemesen kritizálja azt a magyar politikai reflexet, amely gátolja a regionalizációt, miközben a román állam a magyarellenességre építette fel legitimációját. Szerinte a románoknak is meg kellene változtatniuk hozzáállásukat, hogy túllépjenek a múlt sérelmein és egy közös, önrendelkező jövőt építsenek.
Beszélgetésünk során Duică arra is rávilágít, hogy a transtelek és a transzilvanizmus eszmélkedésével a magyar közösség egy része is belemerevedett a saját politikai törzsi logikájába, amely gátolja a kulturális sokszínűség megértését és az együttélés lehetőségének felfedezését.
Az interjú során kiemelve, hogy a román társadalomnak meg kell ismernie Erdély valódi múltját, Duică megjegyezte, hogy a román iskolákban tanított történelem nagyrészt propagandisztikus, és elnyomja a közös eseményeket. Az emberek között, a mindennapi életben valójában nincs komoly konfliktus, a feszültség inkább a politikai diskurzusból fakad.
A beszélgetés során kiemeli, hogy a transzilvanizmus nem a függetlenség, hanem a decentralizáció eszménye, amely minden közösség kultúrájának megőrzésére épít. Az erdélyi együttélés nem veszély, hanem lehetőség, amely új üzleti, kulturális és társadalmi formákat teremthet.
Duică nemcsak a politikai struktúrák fenntartásában keresi a problémákat, hanem hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy Erdély történelmét másként kell tanítani, nem a központosított, nacionalista narratíva keretein belül.
Felvetette a történelmi régiók identitásának megerősítését, és a decentralizáció elősegítéséhez szükséges politikai akaratot. A regionalizáció megvalósítása a politikai elitek tudatváltását igényli, hogy a román és a magyar közösségek valódi párbeszédet folytathassanak egymással, és megszabaduljanak a múlt sérelmeitől.
A transzilvanizmus eszméje, amit a TEUS képvisel, nemcsak a kultúrák kölcsönhatását, hanem a közös jövő lehetőségét is hangsúlyozza. Ahhoz, hogy ebből a jövőből valóság legyen, a közéleti szereplőknek fel kell adniuk a félelmeiket és együtt kell működniük a közös célokért.
Forrás: telex.hu/transtelex/2025/12/01/tudor-duica-december-1-nemzeti-unnep-regionalizacio-erdely-interju
